Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 9-10. szám - Jegyzetek a harmadik moratóriumi rendelethez

6^6 JEGYZETEK A HARMADIK MORATÓRIUMI RENDELETHEZ. oldalú szerződések tekintetében a függő helyzeteket lehetőleg megszüntesse. Csak következetes, hogy az elállás joga a vevőt is megilleti, ha az eladó visszatartási joggal akar élni a fennálló hátralékok czimén (13. §.,'mindez kiterjesztve az előzetes elállási jogra is a 14. §. keretében). Az eladó a vevőt csak ugy tarthatja benn a szerződésben, ha az összes hátralékokra nézve (a melyek akár ugyanabból, akkor más hasonló tárgyú szerződésből erednek) belenyugszik a moratórium igénybe vételébe (15. §,). 8. A 19400/1914. I. M. E. sz. második moratóriumi eljárási rendelet 21. §-a megerősíti azt a tételt, a melyet korábbi czikkemben elvi alapon vezettem le,* hogy t. i. a moratórium alá eső követelés alapján is helye van a zálogjog telekkönyvi előjegyzésének. Az előjegyzés igazolására nézve is fenn kell tartanom ott kifejtett nézetemet, hogy az igazolásnak — a mennyiben a telekkönyvi hatóság arra halasztást nem enged — az igazolási határidőben, még pedig — a mennyiben az illető követelésre nézve marasztalási pernek nincs helye (lásd 19400/1914.1. M. E. sz. eljárási rendelet 1 — 3. §.) — a telekkönyvi hatóság előtt lefolytatandó, pusztán az igazolásra, de nem marasztalásra irányuló igazolási per utján. A moratóriumos váltó előjegyzése a visszkereset alá eső kötelezettre nézve többnyire ki lesz zárva, mert fizetés végetti bemutatás és óvás nélkül nincs előjegyezhető visszkereseti követelés, a bemutatás és az óvás pedig, legalább a váltóösszegre nézve, hatálytalan. Pusztán a váltókamatra irányuló óvás nem lesz elegendő alap a váltótőke előjegyzésére.' * Jogállam 1914-ik évi folyam 7—8. füzet 575. 1.