Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövő börtönrendszere

48 Dí MESZLÉNY ARTÚR Ad 772. §. Oly szerződés, a melyet a felek szinleg kötnek, semmis. Ha a színlelt szerződés más jogügyletet palástol, ennekérvényét a reája vonatkozó szabályok szerint kell megítélni. A színlelt szerződésre lépő felek egyetemleg felelősek azért a kárért, a melyet harmadik személy vétlenül azáltal szenved, hogy a szerződés érvényes voltában megbízik. A 3. bekezdésben foglalt szabály jelen szövegében túllő a czélon. Szerződéseknek általában nincs vonatkozásuk és hatályuk harmadik személyekre s nem birnak valamelyes publicitással. Harmadik személynek általában semmi köze a szerződő felek ügyeihez s nincs joga követelni, hogy a szerződők igazat mondjanak, érvényes szerződést kössenek vagy valamikép köztudomásra hozzák, ha színlelt ügyletet szándékolnak. A modern üzleti és forgalmi élet hemzseg olyan kétes existentiáktól, kik abból élnek, hogy ügyletkötő felek után szimatolnak s a hulladékokra vadásznak. A birált intézkedés ezeket rászabaditja a komoly szerződő publikumra. De kevésbbé extrém esetekben sincs a szabálynak ebben az általánosságában belső igazságossága. Tegyük, hogy egy nagy magánpark szomszédságában levő házban lakást bérlek, a mire az indított, hogy megtudtam, hogy a bérbeadó a park tulajdonosával szerződött, hogy 10 éven át a parkot be nem épiti s a kilátást nem akadályozza. Ebben bizva, oly magas bérfizetésbe mentem bele, a minőt e nélkül semmi szin alatt nem Ígértem volna. Utóbb kisül, hogy a bérbeadó és a parktulajdonos csak szinleg kötötték ezt a szerződést, pl. azértr hogy utóbbi az esetleges örököseinek legalább erre az időre lehetetlenné tegye a park kipusztítását. A §. szerint a bérbeadó és a park tulajdonosa egyetemleg kötelesek a bérlőnek azt a bérrészt megtéríteni, a mellyel ő, a szerződésben bizva. többet vállalt. Elvi szempontból tévesnek kell mondanom azt a kiindulópontot, a melyen a birált intézkedés, ugy látszik, sarkal s mely