Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 6. szám - Az egyoldalú ügylet

484 TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. pengetnek, mint a bérleti, haszonbérleti avagy a szolgálati szerződés felmondása és igy az egyoldalú ügyletek világára sajátos jelenségnek nem tekinthetők. A házassági meg ámadás visszavonása ismét nem jöhet figyelembe, mert az előző fejezetben kifejtettek szerint a megtámadási kereset mint ügylet résztényállás. Csak természetes, hogy a joghatáshoz szükséges teljes tényállás bekövetkezte elctt e résztényállás a létesítőt nem kötelezi. Sőt ez oly természetes, hogy a törvény hallgatásának esetében sem állíthattuk vo'na az ellenkezőt. Maradna legfeljebb a végrendelet, melynél a létesítő, mindazt mi rajta állt, elvégezte Azonban a végrendelet is vegyes ügylet, melynek joghatásához az érdekeltek akaratán kivül fekvő esemény : a végrendelkező halála is szükséges.1 Itt pedig oly általános szabályt keresün<, mely a tisztán akaratnyilvánításokon sarkalló egyoldalú ügyletekre is alkalmazható legyen. Azután, ha ettől eltekintünk is, a végrendelet visszavonásának egyedül álló elismerése csakugyan feljogosit-e az olyas kijelentésre, melyet magánjogi I. Tervezetünk Indokolása meg mer koczkáztatni,2 azt mondván, hogy «az alapító ügyletet mindaddig, n ig ahhoz.a hatósági jóváhagyás hozzá nem járult, csak a\ alapiió egyoldalú akaraikijelentésénck lehet tekinteni, melynek visszavonhatósága a\ egyoldalú jogügyletek általános elveiből is következik )» A ohatósági jóváhagyást» Curia 3 ujabbi határozataiban elintézte. Az alapítványi ügyletnek körülmények közötti visszavonása ellen, melyet a magam részéről is helyesnek és fennálló jognak tartok, nem akarok szólani. De honnan vette az Indokolás az egyoldalú ügylet azon elnagyzolt «általános elveit», melyek minden egyoldalú ügylet visszavonását engedélyezik? Lehetséges-e, hogy akkor, midőn Magyarország legkiválóbb magánjogásza4 egy évvel az előtt a mellett foglalt volt állást, hogy az egyoldalú ügyleteknek nincsenek is általános (causán oszló) kötelmi szabályai, az Indokolás minden érvelés nélkül, sem czáfolva, sem bizonyítva egyszerűen azt állítja, hogy az egyoldalú ügylet visszavonása annak általános elveiből következik ? És nem-e arezpiritóan megszégyenítő, ha ennek forrását tudaKolandók, a tételre szinte betűről betűre ráakadunk Crome müvének az alapítványok visszavonását tárgyaló tanításaiban )5 Ne kérdezzük már, szabad-e ugy szabályozni, de az Indokolás tudományos meggyőződése c>ak ily önálló-e r Hagyján, ha az Indokolás helyes nézetet fogadott volna el vakon. De igaz-e az, hogy minden egyoldalú jogügyié' visszavonható ? És mikortól meddig vonhatd-e az vissza ? 1 Az angolok ilyenkor «condiiion implied by law»-ról beszélnek. 2 II. k. m. I. Ad 71. §. 3 V. ö. Magánjogi Dtár 1912. évf. III. sz. 45. eset. C. 1912. jan. 10-én 1648 411. sz. a. 4 Zsögöd, Fejezetek II. k. 1102. 1. 9. jegyzet. 5 Systhem I. k. 266. I. J. p. «Stiftungsgeschátie unter Lebenden bedüríen nach § 81 BGB. der schriftlichen Form (Abfassungy und sind einseiíige Willenseiklárungen. Dahcr ist die Erkldrung wiederruflich und \war frei und forintos*.