Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 6. szám - Az egyoldalú ügylet

TÖRVÉNYELÖKÉSZITÉS. >^ Az egyoldalú ügylet. (Tizedik közlemény*). Az ügyleti ellenfél nem teljesítésén kívül a szerződési kötelezett csak. igen ritkán, kivételesen és kizárólag a jövőre való kihatással szabadulhat a szerződési kötelékből, tudniillik ott, a hol a szerződés hosszú tartamú, határozatlan lejáratú, vagyis felmondással elszeghető. Ezek a szerződési forgalomnak oly közismert alapjai, hogy tulajdonképen csupán az antithesis kedvéért kellett őket felhozni. A\ egyoldalú ügylelnél azonban a létesiló másokkal szemben bár, de önmagát jogosítja és önmagát veti alá kötelezettségnek is. Unosuntalan fel kell ezért bukkannia annak a kérdésnek,** vájjon e\ a cselekvés akkor is, ha annak tényállása egyébként hibátlan, végleges-e vagy sem, vájjon a\ erödenithetö-e, mily fellételek mellett és mily uton-módon erötlenithetö \ Fel kell e kérdésnek bukkannia annál is inkább, mert az egyoldalú ügylet lassú, tapogatódzó és habozó elismerése a joghatásokban is valaminő nyomokat hagyott, mert ekként alighanem elég átmeneti jelenséggel is kelJ itteni megfigyelésünk területén találkoznunk, melyek eddigelé talán nem nyertek kellő megvilágítást. Vessünk mindenek előtt futó pillantást az egyoldalú ügylet visszavonásának némely tételesen szabályozott esetére. Szemünkbe ötlik az 1876 : XVI. törvényczikk 35. szakasza, mely eléggé titokzatos módon a végrendelet visszavonását engedélyezi, a házassági törvény 68. szakasza, mely a megtámadási keresetet és viszontkeresetet visszavonhatónak, a megtámadási bejelentést pedig véglegesnek ismeri el, a kereskedelmi törvénynek számos rendelkezése, mely a czégvezetői, az á'talános és a különös kereskedelmi meghatalmazás megvonásáról intézkedik. Pusztán ezekből a törvényhelyekből általános elveket aligha következtethetünk. Az utóbb felhívott rendelkezések teljesen azonos húrokat * Előző közleményeket I. Jogállam XII. évt. 186. s köv. lapjain. ** A kérdést a magánjogi I. Tervezet Indokolása tel nem veti. Innen eredt azután az, hogy arra alkalmilag két egymással ellenkező megoldást ad. V. ö. az I. k. 151. I. és V. k. $48. 1. mondottakat.