Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

TÖRVÉNYELŐ KÉSZÍTÉS. 399 kell és tulajdonképen nem is szabad a nyilatkozatra felelnie.1 Tisztába hozzák, a szóbeli és az írásbeli nyilatkozat erejét, és hogy az elleniéi ezeknek megtétele után nem védekezhetik azzal, hogy a nyilatkozatot nem hallotta, vagy nem olvasta.2 Némileg az értesitvények nyelve felöl is útbaigazítanak, melyet a törvény 91. §-a nyomán az illető helyen a forgalomban szokásos, avagy pedig a czimzett által különben is értett nyelve szorítanék.3 Ezeken a szigorúan tételes következtetéseken felül azonban közjegyzői törvényünkből elveket is lefejthetünk. Mindenekelőtt, hogy a törvény még közhatósági személy utján eszközölt czimzéseknél sem füz közvetlenül terhelő hatásokat ahhoz, hogy a czimzett a nyilatkozatnak tudomási körébe való jutását nem türi és azt megakadályozza. Az ebből folyó argumentum a maiori szembeszökő : még sokkal kevésbbé állanak be e következmények rögtön akkor, midőn a nyilatkozat közvetlenül féltől félhez intéztetett és czélját a czimzett meghiusitó magatartása folytán el nem érhette. Teszem: a czimzett a nyilatkozat meghallgatása elől „megszökik, a levélhordóra kutyáit uszítja, vagy ehhez hasonló módon akadékoskodik. Az idézett törvényben foglalt közlési surrogatumokból azonban az is folyik, hogy a czimzett tűrése bírói cselekménynyel, kézbesítéssel, sőt az 1911 : I. törvényczikk 155. §-a alapján körülmények között birói postára adással is pótolható. A c\im\ett tűrésének elmulasztása e szerint hatóságilag helyrehozható. Nem-e találkozunk tehát itt holmi közreműködési törvényes kötelemmel } Nem-e szülte a forgalom az ellentél kötelezettségét annak tűrésére, hogy a létesítő az előbbinek tudomási körén belül egyoldalú ügyleteket köthessen t A kérdés általánosan igenlő megoldása tűrhetetlen eredményekhez vezetne. Számtalan ügyletkötő vesz körül és ez még számtalanabb kötelességünknek képezi máris alapját. Ha azonban ezekhez általános meghallgaiási kényszer is járul, akkor a felebarátok érdeke lehetetlenné teszi az egyén saját érdekeinek érvényesítését, akkor csupa tudomásulvételtől meg tudomásulvehetéstől nem jutunk a termeléshez és megélhetéshez. Viszont, ha vannak czimzett, egyoldalú ügyletek, akkor valaminő hatása kell hogy legyen annak is, hogy a czimzett a czimzést megakadályozza, hogy nem türi, hogy a nyilatkozat az ő tudomási körébe jusson. Körjegyzői törvényünk 101. s^akas\a ennek a joghatásnak mibenlétét kétség1 Id. törvény >)<). §. J. bek. 2 A 101. §. felsorolásaiból ezt kell kiolvasnunk. Abból ugyanis, hogy a közjegyzői szóbeli vagy ajánlott levélbeli postai közlését a törvény csakis azon esetekben tartja bíróságival pótolandónak, ha a czimzett távol van, nem található, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a közjegyzőnek a belépést megtagadja, folyik, hogy minden más tényállás fennforgásakor a közjegyzői közlés hatályos. 3 V. ö. Kohler: Lehrbuch I. k. ^00. I. II. 1. alatt.