Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

400 TÖRVÉN YELŐK ÉSZ ITÉS. telenné is leszi: a nyilatkozat c\im\ése befejezettnek veendő csakúgy, mint más, bírósági kézbesítéseknél. Ez azonban csak külső megoldás. Nem világosit fel a felől, vájjon e közléspótlás az egyes esetekben mily gyakorlati következményekkel jár, továbbá mi e következmények elvi alapoka ? Ugy látszik, erről ismét csak az egyoldalú ügylel tartalma tájékoztathat. A növesztő, egyoldalú ügyleteknél az ellenfél közreműködésének elmulasztása kötelességszegés. A fentebb megadott surrogaíum igénybevétele után a létesito javára a tervezett változás beáll. A növesztő ellenfele 1 valóságos tűrési kötetem alatt görnyedezik és ennek megszegésekor az őt terhelő hatásokat elviselni köteles. Az emiitett egyoldalú ügyleteknél e szerint állandóan és elvileg olyas ügyletközremüködési kötelezettséget kell észlelnünk, melyet a kereskedelmi törvény po. §-a az üzleti összeköttetésben levő kereskedőn re kivételesen állit fel. Ez a közremü ödési kötelezettség azonban meglehetősen terhes és ma még küzdő jogi tény előmozdítására és ellenőrzésére is szolgál. Épen ezért alakszerűségekhez van fűzve. A szerződési kötelem nemteljesitésének hatásai rendesen ipso jure állanak be Létesítő tényállásukhoz kivéielektől eltekin've az ügyleti feleken kivül álló hatóságok közreműködése nem szükséges. Az egyoldalú ügylet hatásai a létesítő ellenfelét csakis akkor te>hdik, ha ez ellenfél közreműködési kötelmének nemteljesitése hatósági cselekménynyel pótoltatott: a szerződési közreműködés jus privatum, az egyoldalú ügyleti pedig, legalább is a növesztő ügyletnél, jus publicum.2 Hangsulyozandónak tartom, hogy a közreműködési kötelezettség a passziv fél részéről is ügyleti tevékenység, miből azt következtetem, hogy a czimzés tűrése e'térő szabályozástól eltekintve, személyes obligo. Ez persze nem zárja ki a helyetteseket, megbízottakat és képviselőket, de igenis az;, hogy külön törvényszó nélkül elsősorban ezeknek hatalmi körébe utaljuk a czimzés elfogadását vagy tűrését. Ha tehát az 1Ö74 : XXXV. t.-czikk 101. szakasza az «értesitvények» kézbesítésére a törvénykezési rendtartás szabályait hivja fel, ugy nézetem szerint3 ez alatt azokat ke!l érteni, melyek az első végzések kézbesítéséről szólanak. A Pp. 165. szakaszának szövege kétségtelenné teszi, hogy alkotója nem csupán a keresetlevélre, hanem mindenféle más nyilatkozatra is gondolt, melyeknél a czimzett személy kezéhjz való jutás vagy juthatás latba esik. A czimzés tivése vagy annak közhalósági pótlása előtt a növesztő egyoldalú ügylet lényállása nincs befejezve. A passziv fél közreműködési kötelezettsége a létesítő érdekében állíttatott ugyan fel, de az ellenőrzés lehetősége és a nyilatkozat hatósági közvetítésének kívánalma folytán a passziv felet is védelmezi. Kétségtelen és pedig már annálfogva is, hogy a közjegyzői 1 Kohler i. h. találóan passziv félnek nevezi. 2 Cum grano salis I Utólagos megállapodás ezen váloztathat ugyan, de akkor szerződési változásról kell szólanunk. 3 Ellenkezőleg Kohler i. h. 501. 1. III.