Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. Egyébként az immaterialis jogok változtatása ép oly kevéssé történhetik nem neve;itett egyoldalú ügylet utján, mint bármely más jogosultságé, ugy hogy gyakorlatilag aligha származnánk veszély abból, hogy náluk a czimzéstől eltekintünk. Ha mégse feltétlenül állitoita i fel a czimzés elejtésére vonatkozó elvet, ezt azért tettem, mert a harmadik javára szóló szerződések révén mégis lehetséges, hogy valaki hozzájárulása nélkül immaterialis jogosulttá leszen. A harmadik javára szóló szerződés a kedvezményezett nézőpontjából a létesítő egyoldalú jogügylete, mely őt előnyös helyzetbe hozza. Rendesen a létesítők csupán apasztó módon, néha azonban — például társszerzőknél, kiknek egyike a másik javára is hoz kikötéseket — nővesztőmódon is. Ezt a másikat a létesítő átnyúló ügylete csakis czimzetten érintheti. 13. Néhol ugyan a rendelkezésre álló hely és idő által szükséges>é vált futólagossággal, de nagyjából mégis végig mentünk az egyoldalú ügyletek valamennyi csoportjain. Szemleutunk után átfoglaló egység-, s tételben kell beszámolnunk arról, vájjon egyes kivételektől eltekintve, mily elismert egyoidalu ügyletek czimzettek, és milyenek nem azok ? A kérdés maga a\ egyoldalú ügyletek nevesítő szabályainak tényállásrés\é>e vonatkozik. A\t kutatta, vájjon a létesítőn kívül a\ egyoldalú ügyletek és mely egyoldalú ügylelcsopoitok tényállásába vonalolt-e bele az ellené/dekli jogalany ) Arról, vájjon mi ennek az ellené' dek fi alanynak ügyleti tevékenysége, eddig csak futólagosan szóltam. A következő pontban visszatérek rá. A feleletre útmutatást a nevesítő szabályok joghatás részéből nyertünk. Első: sorban is azt, hogy az ellenérdekű alanyi az egyoldalú ügylet tényállásábajogrendünk akkor tartja befoglalandónak, ha az ügylet bizonyos taitalmit jogokat érint. Már ez eléggé ki nem emelhető eredménv, hiszen nemcsak azt fejezi ki, hogy ügyletalkat és ügylettartalom az egyoldalú ügyleteknél is ép oly szoros és az elmélet által eddigelé épenséggel ki nem aknázoit összefüggésben áll, mint a szerződéseknél, hanem de lege ferenda is elvi alapot ad arra, mely fejlődőfélben levő egyoldalú ügyleteket lehet szabadjukra hagyni, melyeket kell az ellenérdekű fél ellenőrzése alá helyezni. A személyről személyre szóló kapcsolatokat közvetlenül érintő, egyoldalú ügyletek a létesítő akaratnyilvánításán kívül az ellenérdekű fél közreműködését is kívánják. Más szóval a; egyoldalú, átnyúló rendelkezések czimzettek.* Ilyenek : legelsősorban a személyről személyre szóló kapcsolatok alapfaját, a kötelmi jogokat tárgyazó valamennyi rendelkezés, azután a kötelmi jogokhoz alkatban simuló családjogi viszonyokra és hasonlókra vonatkozók. Ilyenek azonban az abszolút jogokra nézve engedélyezett ügyletek is, ha és a mennyiben azok a létesitő jogkörét az ellenfélé rovás íra nagyobbítják. Kivételektől eltekintve tehát minden kötelmi és kötelemszerü jog felett ren* Kivételek lehetségesek (v. ö. köv. fejezet 4. pontját), de meglehetősem ritkák.