Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

TÖRVÉN YELŐK ÉSZ ITÉS tehetni, a magam részéről hasonló jelenségek nem czimzettségének kivételességét hangsulyozarrdónak tartom. Elvi okokból, mert a családjogi egyoldalú ügylet átnyúló és czimzett, de czélszerüségből is, mert a ne n czimzett családjogi akaratnyilvánítás korántsem kívánatos. Ha tehát a törvény •vagy egyéb jogforrás a czimzést határozottan ki nem rekeszti, azt elméleti és gyakorlati nézőpontból is követelnünk kell. Kizárása esetében is mindenképen ragaszkodunk a felsorolt és a hozzájuk hasonló ügyleti tényállásoknál is megkívánt h,-tócági bejelentéshez.* 12. Az előzőkben már felismertük, hogy ezen munka területén belül az immaterialis jogok jellemző vonása az azokat létesítő egyoldalú ügylet fokozó ereje. Ez alatt azt értelük, hogy az említett egyoldalú ügylet az immaterialis jogokat viszonylagosokból abszolút erejűvé változtatja át. Ebből jelen kérdésünkre kettőt kell következtetnünk. Egy az, hogy a létesítő ügylet növesztő. A másik pedig, hogy az aczimzés szempontjából is választó vonalat képez : a mi a\ abszolút létesítésen innen esik, kötelmi jellegű és mini ilyen, c\im\ésre siorul. A mi tul van íajla, csak akkor, ha és a menynyiben átnyúló. Maga a létesítő ügylet rendszerint nem az, hiszen az immaterialis javak a gondolatok és az üzlet szellemi világában létesült eszmei javaku védik, vagyis azokat, melyek elvileg a létesítő saját hatalmi körében szoktak keletkezni. Minthogy azonban ezen javak elsajátítása nem történhetik oly szembetűnő módon, mint a testi javaké, minthogy szerző1, szabadalmi, név, czég, mustra, mintajogot és hasonlókat nem vagyunk képesek oly érzékelhetően birtokolni, mint az ingókat, a jognak valaminő utat mégis kellett keresnie és találnia annak feltüntetésére, hogy a felsorolt jogosultságok területén mi védett rész és mi nem az. Ez az ut az ingatlanokhoz hasonlóan csak a nyilvános jegyzékek felé vezethetett. Az immaterialis jogokra vonatkozó egyoldalú ügylet növesztő, de nem átnyúló lévén, a czimzés ki volt zárva. Az 1884 : XV). t.-cz. (41—44. §§.), az 1893 :II. t.-czikk (17—19. §§.), az 1895 : XXXVII. t.-czikk (34. §.), az 1875 : XXXVII. t.-czikk (19. §.) ezért nem is rendelik bizonyos személyek értesítését a létesítő ügylet megtörténtéről, hanem kizárólag a hatósági bejelentés', a nyilvános jegyzékbe való beiktatást és a bejegyzés nyilvános, hivatalos lapszerü közzétételét. Az immaterialis jogokról való lemondásról fentebb már kifeitettek az apasztó ügyletek világára is támogatják azt a felfogásunkat, hogy az immaterialis jogok ügyleti forgalma és különösen az azokra vonatkozó egyoldalú ügyletek nem a kötelmi, hanem a dologi jogoknál észlelt jelenségekhez hasonlók. * Az előzőkben a családi hitbizomány alapításról, mely tulajdonképen egyoldalú, halai esetére rendelkező, királyi engedélytől lüggő ügylet (v. ö. 1862. évi 15724. sz. udv. rend. 1. és 10. §-ai), nem szóltam, mert arra nem a családjogi, hanem az örökjogi egyoldalú ügylet elvei alkalmazandók. Innen magyarázom az id. rendelet 11. §-ában szabályozott visszavonási jogot is. Mint örökjogi, apasztó ügylet nem szorul czim_zésre sem. 26*