Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

?C)4 TÖRVÉN VELŐKÉSZÍTÉS. ( gánvégrvendelet alakszerűségei és alkati tételei azok, melyek a visszavonás hatályosságát eldöntik II. A családjogi tartalmú egyoldalú ügylet czimzésének felderítése előtt gondoljuk meg, hogy minden családjogi jogosultság körülbelül akként áll az egyszemélyü, abszolút jogok nem vagyoni részével szemben : a névjoggal, a «tiszta» szerzői joggal,1 az élethez, a testi épséghez, az egészséghez való jogokkal szemben, mint — vagyonjogi nézőpontból — a kötelmi és a dologi jogok egymással szemben. A családjogban okvetlenül több személy részes, akár a kötelmiben. A családi jogosultságból fakadó tevékenység ép oly kevéssé szorítkozik nem bántásra, áp annyira irányulhat ezen kívül tevésre is, adásra is, mint a kötelmié. Az atya tartási kötelezettsége az adásra irányuló kö'elmeknek iskolai példája, a neveltetési pedig szint oly közel áll a tevésre irányulókhoz. A gyermek, a hitvestárs, sőt ott, a hol2 a többi rokonok, az örökbefogadó, az örökbefogadott, a gyám, a gondnok családbeli jogosultságánál fogva valamennyien kötelesek is, jogositvák is számtalan tevésre és adásra. Az abbanhagyási családi kötelemre pedig a házastársi hűség, a szülők «gravis et notabilis injuriájának» elkerü.'ése 3 ós más ehhez hasonlók nyújtanak elég szembetűnő példát. A családi jogosultság tartalmi része lényegileg hosszabb időre megszabott, összetett kötelem. Hogy ennek védelme mégis javarészt azon eszközökkel és azok hasonmásaival történik, mint a dologi jogé, ennek megvannak a maga okai és következményei, melyek e helyen nem érdekelnek. De igenis ránk tartozik itt az, hogy a családi jogviszony személyről személyre szóló és hogy ezért az a\t hatályosan éi intő jogi tények a benne érdekelt összes személyek helyzetét közvetlenül változtatják : a családjogi tény és tehát az egyoldalú családjogi ügylet is átnyúló. E szerint a kötelmi, egyoldalú ügyletre vonatkozólag felállított elveknek alkalmazása az, hogy a törvénytelen származás megállapítása, a házasság megtámadása és bontása iránti ügyleti rendelkezések czimzettek. Magyarázatra tehát tulajdonképen az oly kivételes jelenségek szorulnak, mint : a házasság bejelentési megtámadása,4 a gyermek törvényes származásának elismerése,5 a végrendeleti gyámrendelés 6 és más ezekhez netán hasonlók. Közös alapelvet csak erőszakolva találhatunk bennük. Majd az ellenérdekelt hozzáférhetőségének akadályai, majd az a szempont nyomult előtérbe náluk, hogy az intézkedés épen az ellenérdekelt javát czélozza. Minthogy azonban a családjogi kötelességek kétoldalúak és kétélüek, minthogy felette veszélyesnek látszik az anyakönyvvezető előtti nyilatkozattal, mintegy a gyámhatóság kijátszásával körülmények között felette lucrativ elismeréseket 1 Nem annak forgalmi értékevei! 2 Pl. a gondnokság alá helyezés vagy a gondnokság megszüntetésének kérésénél. 3 V. ö. Tilos cselekmény cz. munkám 180. és köv 11. * Ht. 68. §. 5 1894 : XXXIII. t.-czikk 41. §-a. 6 Gyámi törvény 15. §