Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - Az egyoldalú ügylet

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. 393 magában foglaló okirat pedig az ügyleti tényállás egészét épen ugy valósiija meg, mint akár a váltó. Váltókövetelés persze nincs váltó nélkül, öröklési igény, sőt ügyleti öröklési igény viszont sok mindenféle uton létesülhet az írásbeli magánvégrendelettől eltekintve is. Azonban itt nem arról beszélek, hogy a váltó értékpapír, az Írásbeli végrendelet meg nem az, hanem a váltó és a végrendelet kiállitását, mint jogalkotó tényeket teszem vizsgálat tárgyává. E tekintetben nem csupán a váltó és a végrendelet, hanem mindenféle alakszerű okirat utján létesült ügyleti tényállás egyforma szabályok alfttt áll. Mihelyt az ügylet részére parancsoló jogtétel Írásbeli alakot ír elő, sőt mihelyt a törvény azt rendeli, hogy bizonyos alakszerűséggel biró okiratot kiván, ha 1 okirati rendelkezés tétetett, ezzel az okirat alakszerűségeinek leírásával, annak lényeges kellékeit is megszabta. De megszabta azt is, hogy ellenkező törvényszóig a lényeges kellékekben szűkölködő okirat hatályos ügyleti rendelkezést nem képezhet, hogy tehát a már megvolt alaki kellékeknek utólagos szándékos megcsonkítása, rongálása vagy egyébkénti megszüntetése az alakszerű okirat hatályát legalább is a csonkítástól fogva megszünteti. Az 1876 : XVI. t.-czikknek és a bírói gyakorlatnak a végrendeletek alakszerűségeire vonatkozó gondos és aprólékos szabályai egyenesen érthetetlenek, ha nem abból indulnak ki, hogy az írásbeli magánvégrendelet 2 is ezen elvet uralja. Az a törvény, mely egyes érdekelt személyek juttatásaira (9 — 10. §.) külön szabályokat állított fel, melynek figyelmét még az Írásmód sem kerülte ki (11. §.), «a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyása* alatt nem gondolhatta, hogy az aláírás vagy a keltezés kitörlése, a pecsét leszakitása, a zsinór szétvágása, az aláírás kigyürüzése, rajzónnal vagy tintával való átírása 3 az «összerü eset körülményei)) szerint majd visszavonások legyenek, majd nem azok. Itt egészen téves a fősúlyt az örökhagyó visszavonási szándékára helyezni. Erre csak akkor van szükség is, lehetőség is, ha érvényes Írásbeli magánvégrendelet van. Természetesen van akkor, a midőn a végrendelet ható időpontja beállt : az örökhagyó elhalálozásának pillanatában. A mennyiben az örökhagyó az előtt tudatosan az írásbeli magánvégrendeletet egyik lényeges alaki kellékétől megfosztotta . a csonka, az aláírás, a kelet, a pecsét, a zsinór nélküli okirat megszűnt magánvégrendeletnek lenni és pedig tekintet nélkül arra, vájjon az örökhagyó ezzel végrendeletét vissza akarta-e vonni ; avagy pedig engedetlenkedő örökösét csak meg akarta ijeszteni. Ezen körben nem «az összerü eset körülményei*, hanem az írásbeli ma1 Pl. Közj. novella Ji> §• 2 Az írásbeli közvégrendelet nem, mert az hatósági közreműködésre szorul. Ezért kellett annak visszahúzását is külön szabályozni. 3 A példákat a támadott felfogást követő Fodor-féle magánjogból (V. k. 409. 1.) vettem. Jogállam. XIII. évf. 5. f. 26