Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 5. szám - A nemzetközi szerződések hatálya Boszniára. 1. [r.]
382 Dl. KIRÁLYFI ÁRPÁD Bosznia tehát nemzetközi jogilag a most felsoroltaknál is alábbrendelt közület, mert a nemzetközi szerződéseknek csupán tárgya lehet, de még korlátolt hatáskörben sem lehet a szerződéskötés alanya. Önállóan, a maga nevében nemzetközi kötelezettségeket nem vállalhat, jogokat más államokkal szemben nem szerezhet, külön czéljai, külön érdekei nemzetközi viszonylatokban nem lehetnek, s a nemzetközi forgalomban éppen ugy nem existál, mint pl. Horvátország, vagy mint akármelyik magyar vármegye vagy osztrák tartomány. Szóval Bosznia nemzetközi relatiókban a teljes passivitás állapotában van, nemzetközi jogilag teljességgel cselekvőképtelen. Nem lévén Boszniának nemzetközi viszonylatokban önálló élete, következésképen nem is lehetnek e viszonylatokban önálló életnyilvánulásai és önálló életszervei. Nemzetközi jogi functiókat e szerint egyáltalában nem gyakorolhat, és ugy a mint nem köthet nemzetközi szerződéseket, ugy egyéb irányokban is hiányzik a cselekvőképessége. Sem activ, sem passiv követségi és consuli joga nincsen, vagyis követeket és consulokat sem nem küldhet, sem nem fogadhat; a Boszniában alkal: mázott külföldi consulok az illető külföldi államoknak nem u. n. «boszniai consulai», vagyis nem Bosznia számára, hanem Ausztria és Magyarország számára kirendelt consulai; az exequatur nem szólhat külön Bosznia részére, hanem csak Ausztria és Magyarország részére. Az osztrák és a magyar diplomatiai hatóságok képviselik Boszniát és Herczegovinát a külföldön és a két állam külügyi képviseltetésében e tartományok egyáltalában nem részesednek; sem a külképviseleti hatóságok czimében, sem a diplomatiai és consuli szervezetben Bosznia és Herczegovina különleges jogi helyzete semmi vonatkozásban sem nyer kifejezést.* * Itt emiitjük meg, hogy egészen a legújabb időkig boszniai illetőségű szemé-lyek a külügyi szolgálatban sem alkalmaztattak és csak mint izolált kivétel fordult elő, hogy egy boszniai illetőségű személy, még az annexio előtt, hivatásos consulnak neveztetett ki Moszkvába. (V. ö. «Beamten-Zeitung für Bosnien und Herzegovina.* i^oH' június i., 5. 1.). E tekintetben azonban változást hozott a külügyminisztérium fogalma-