Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A nemzetközi szerződések hatálya Boszniára. 1. [r.]

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK HATÁLYA BOSZNIÁRA. }8} A boszniai illetőségű személyek nem ebbeli minőségükben, hanem mint Ausztria és Magyarország alattvalói részesülnek a külföldön diplomatiai védelemben és ezen minőségükben tar­toznak a consuli biráskodás hatálya alá is. Nemzetközi vonat­kozásokban a boszniai tartományi illetőségi minőség egyáltalá­ban nem szerepel, és ugy a mint nem emlittetnek meg a bosz­niai illetőségű személyek a nemzetközi szerződésekben, ugy nincsenek megnevezve a consuli biráskodásról szóló törvények­ben sem, a melyek csupán «magyar és osztrák honosokról és védenczekről» szólnak,* noha nem kétséges, hogy a consuli bíróságok hatásköre Bosznia népére is kiterjed. A nemzetközi szerződések megkötésének joga tehát az elmondottak szerint Boszniára nézve Ausztriát és Magyarországot illeti, a mely jogát azonban a két állam Bosznia jelenlegi hely­zete mellett csakis együttesen gyakorolhatja. Külön, a maga nevében sem egyik, sem másik állam Boszniára vonatkozólag nemzetközi viszonyokba nem léphet, nemzetközi jogi kötelezett­ségeket Boszniáért nem vállalhat. Minthogy ugyanis a nemzet­közi szerződések részint az állam területén levő személyekről és dolgokról rendelkeznek, részint pedig a külföldön tartóz­kodó alattvalók jogi helyzetét, személyi állapotát, magánjogi viszonyait szabályozzák, nemzetközi szerződéseket valamely terü­letre és az annak jogi kötelékébe tartozó személyekre nézve csak az az állam köthet, a mely az illető terület és népe felett a territoriális és personális felségjog birtokában van, a mely tehát a nemzetközi szerződések rendelkezéseinek végrehajtását, zási szakába vagy a diplomatiai szolgálatba való belépés kellékei tárgyában 1914 január 20-án kibocsátott 10 2. sz. külügyminiszteri rendelet, mely már a magyar és az osztrák állampolgársággal egyenlő minősitő kelléknek fogadja el a boszniai tartományi illető­séget is a külügyi szolgálatban való alkalmaztatásra. * A consuli biráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-cz. 1. §-a szerint na consuli bíráskodást a magyar és osztrák honosok, valamint a védenczek felett a külföldön a consuli bíróságok gyakorolják». A boszniai illetőségű személyeknek a con­suli biráskodás alá való tartozásáról sem ez a törvény, sem az ennek meghosszabbí­tásáról szóló törvények (1907 : LVII. t.-cz., 1912 : VI. t.-cz. és 191 j : LIV. t.-cz) nem szóinak.

Next

/
Thumbnails
Contents