Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A nemzetközi szerződések hatálya Boszniára. 1. [r.]

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK HATÁLYA BOSZNIÁRA. )JJ sem adott, — és jogunk szempontjából pusztán rendeleti jog erejével birván,1 — nem is adhatott semminemű olyan jogot Bosznia autonómiája számára, a mely a törvényes jogalapnak, a dualistikus alapnak kereteit bármely irányban érinthette volna. Nem adhatott tehát a bosnyák alkotmány semminemű concessiót a tartományi szerveknek a nemzetközi viszonylatokban való önálló szereplésre, és igy nem létesíthetett az eddigi jogállapottól eltérő, uj rendezést a nemzetközi szerződéskötés terén sem, vagyis nem adhatott semminemű jogi ingerentiát az államszerződések megkötésére sem az autonóm boszniai törvényhozásnak, sem az országos kormánynak. A boszniai politikai pártok körében 1910 óta ismételten jelentkeznek bizonyos törekvések a nemzetközi szerződések megkötésében való activ részesedésnek, sőt az önálló szerződéskötési jognak elérésére is.2 így legutóbb 1913. szeptember havában, a sabor munkaképességének helyreállítása czéljából folytatott tárgyalások során a pártvezérek részéről előterjesztett programmtervezet Boszniának a kereskedelmi szerződések körül való képviseltetését és a tartománygyülés hatáskörének a kereskedelmi szerződések megkötésére való kiterjesztését is felvette a pontozatok közé.3 A bosnyák alkotmány kifejezetten nem rendelkezik ugyan a nemzetközi szerződésekről, de közvetve vannak az alkotmánynak ide vonatkozó határozmányai. A tartományi önkormányzati 1 A bosnyák alkotniánylörvények ugyanis nálunk csupán kormányrendelet utján tétettek közzé. L. az 1910. évi 1424. sz. miniszterelnöki rendeletet. (R. T. 1910. 1. I.) 2 így már az 1910. evi első választások idején a szerbek a külfölddel való önálló szerződéskötés jogát is felvették programmjukba, a mely követeléssel azóla is ismételten találkozunk a sabor gra. aminális resoluiióiban. 3 Ez a követelésük nyíltan beleütközik a Magyarország és Ausztria között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában 1907. október P-án kötött és az 1908 : XII. t.-czikkbe iktatott szerződés III. czikkének rendelkezésébe, mely a kereskedelmi szerződések megkötésének módját meghatározza, kimondván, hogy azokat a kél törvényhozás alkotmányos jóváhagyásának fenntartásával, a két állam kormánya között létesítendő megállapodások alapján, a közös Külügyminiszter eszközli, és egy közös képviselő mellett a két kormány egy-egy képviselője irja alá. logillam. XIII. évi. t. 25