Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A biztosítéki jelzálogjog

3^6 Dl SICHERMANN BERNÁT kötelmi viszony olyan, hogy a telekkönyvi bejegyzéshez fűződő publica fides védelme magára a követelésre ki nem terjedhet: mert már a bejegyzés tartalma szerint is a jelzálogjog a követelést csak ugy és annyiban fedi, a mint és a mennyiben a követelés az érvényesítés idejében fennáll. E zálogjognak ilyen szükségszerű sajátossága magyarázza meg azután azt, hogy bár tételes jogunk a német pt. 1184. §-a, illetőleg a T. 688. §-ának megfelelő rendelkezést eddig nem ismert (hacsak a végr. törv. 191. §-a utolsó bekezdése és 197. §-a 2. bekezdése első mondatában kifejezésre jutó elvre nem gondolunk), e jelzálogjog jogi természete vita tárgyául nem szolgált. Máskülönben e jelzálogjogi alakulat is ugy gazdasági ren • deltetése s természete, mint jogi struktúrájában lényegesen különbözik a T. 688. §-ában körülirt «gewillkürte Sicherungshypothek»-től; gazdaságilag, mert nem egy állandó változatlan, gyakorlatilag át nem ruházható, hanem egy folyton változó, megújuló s az u. n. hitelbiztosítéknál, a forgalomba vágyó követelés biztosítására van rendelve; jogilag, mert eltérőleg az eddig tárgyalt két jelzálogjogi alakulattól, melynél a jelzálogjog a biztosított követeléshez tapad, melynél tehát a «hypotheka» eredeti accessorius természete teljesen érvényesül, e jelzálogjogi alakulat — még a mi jelenlegi jogrendszerünkben is — fennmarad, illetőleg megáll, ha a követelés még nem is keletkezett, vagy időközönként elenyészik, viszont a védő pajzsa alatt keletkezett követelés, ha a forgalomba belép, visszahagyja a fedezetéül szolgált jelzálogjogot, de ha visszatér, újra a jelzálogjogra támaszkodik. E sajátosság magyarázatát az a körülmény szolgáltatja, hogy a jelzálogjog tulajdonképen magát az állandó hitelviszonyt biztosítja és csak közvetve s ennek körében az e viszonyból keletkezett követeléseket. Az előbbi két jelzálogjogi alakulattal egy kategóriába való sorozás tehát szintén csak némi elméleti és törvénytechnikai értékkel bir (igy, hogy a javaslat 2. §-a itt is lesz alkalma-