Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A biztosítéki jelzálogjog

A BIZTOSÍTÉKI JELZÁLOGJOG. 335 deletnek tartja fenn, mert a vonatkozó — a képviselőnek nemcsak kirendelését, hanem előmozdítását is, valamint a hatáskörét — szabályozó rendelkezések összhangba hozandók lesznek a kötvényképviselet általános szabályozása tárgyában hozandó külön törvénynyel vagy rendelettel. A hatáskör tekintetében csak annyi állapitható meg már most, hogy egyfelől az — a merőben telekkönyvi képviselőnél — csakis a jelzálogjogot illető rendelkezésekre vonatkozhatik, s hogy másfelől ama papírban, melyből a biztosított követelés származik, a képviselőnek törvényes hatásköre csak megszorítható, de nem bővíthető; mert a közönség a kötvényeknek egyes nyomtatott feltételeit nem szokta figyelemmel olvasni s igy megóvandó attól, hogy a kibocsátó tulajdonos, illetőleg adós esetleg a hitelezők érdekeit veszélyeztető mértékben állapítsa meg a képviselő hatáskörét. A T. 691. §-a és a német pt. 1 189. §-a által emiitett «meghatározott rendelkezések» (bestimmte Verfügungen) nyilván tág teret nyitnak a visszaéléseknek. A javasolt 15-ik szakasz utolsó bekezdésként átvette a német pt. 1189. §-ának — a jelzálogtulajdonos szempontjából — a képviselet íőczélját tárgyazó — igen fontos — rendelkezését, melyet a T. ugy első (902. §.), mint második szövegében elfogadható indok nélkül mellőzött. C) A tulaj'donképem biztosítási jelzálogjog (Kautionshypoihek). A T.-nek 692. §-a és 693. §-ának 2. bekezdése foglalkozik azzal a jelzálogjogi alakulattal, melyet a német terminológia «Kautions («Höchstbetrags» = «Maximai »)-Hypothek»nek, nálunk a gyakorlat «biztosítéki» vagy «hitelbiztosítéki» jelzálogjognak nevez; «biztosítékinak)) különösen azért, mert az ez alapon nyújtott hiteleknél rendszerint a személyes hitel nyomul előtérbe, melyhez csak további «biztosítékul» járul a jelzálogjog is. Itt is, mint az «Inhaber és Orderhypothek»-nél nem a felek megállapodása, hanem a dolog természete, a biztosított