Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 5. szám - A biztosítéki jelzálogjog
A BIZTOSÍTÉKI JELZÁLOGJOG. Hypothek sich nur nach der Forderung bestimmui, mely az alapelv kijelentése nélkül tényleg csak hosszas magyarázat segítségével érthető. A T. 688. §-ának szövege még a német eredetinél is homályosabb. Elsősorban zavarólag hat a 3815. §-ra való közvetlen hivatkozás; mert ez utóbbi szakasz ép magára a zálogjogra és nem a követelésre vonatkozik; magára a zálogjogra pedig a kifejtettek szerint ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a forgalmi zálogjogra. Igaz, hogy a 385. §-ban foglalt szabály a követelésre is alkalmazandó, de csak közvetve a 669. §. révén; miután pedig a T. 694. §-ában kimondja, hogy a biztositéki jelzálogjognál a 669. §. szabálya nem áll, a 688. §-ban a 385. §-ra való még közvetett utalás is felesleges. Ettől eltekintve törvénytechnikai szabály, hogy más szakaszra való utalás lehetőleg kerülendő, még némi csekély ismétlés árán is, a minthogy a jelen esetben a német eredeti is az utalást mellőzte; természetes, hogy önálló javaslatban egy később életbeléptetendő törvényre utalás egyáltalán helyt nem foghat. Az előadottak szem előtt tartásával tehát a T. 688. §-a helyébe a javaslat 1. §-aként a következő rendelkezés volna ajánlatos: I. §. Ha valamely követelés biztosítása okából a telekkönyvben biztositéki jelzálogjogot jegyeznek be, a telekkönyvi bejegyzés védelmét tárgyazó jogszabályokra a követelés tekintetében senki sem hivatkozhatik és a jelzálogjognál fogva bárkit illető jogok csupán a követelés szerint igazodnak. Ennek az 1. §. szövegének előnyei a T. 688. §-ával szemben a következők: a) kidomboritja e jelzálogjogi alakulatnak abban álló lényegét, hogy a telekkönyvi bejegyzéshez fűződő publica fides a követelést nem fedi s pedig harmadik személylyel szemben sem, bármi jogot s bárminő czimet szerzett e harmadik személy a. követelésen vagy a biztosítására szolgáló zálogjogon;