Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A biztosítéki jelzálogjog

}22 DF SICHERMANN BERNÁT Az ily természetű zálogjoggal biztosított követelés termé­szetesen nem alkalmas arra, hogy átruházás utján értékesíttessék; azért az ilyen módozat szerinti biztosításban a hitelező csak különös, főleg családi okokból s csak akkor fog belenyugodni, ha biztos abban, hogy a követelés értékesitésére, továbbadására nem fog rászorulni. A jelzálogjog e faja nálunk ép oly ismeretlen, mint a mennyire elterjedt a tkvrtts. 6c. §-án alapuló maximális bizto­sítási jelzálogjog, ugy, hogy nálunk a biztosítéki jelzálogjog el­nevezés alatt csakis ez utóbbit értik. Németországban magában (Baden és Elszászlotharingia kivételével)* jogügyletileg ilyen jelzálogot ritkán létesítenek; és igy gyakorlati jelentőséggel ez az intézmény hazájában is csak annyiban bir, hogy az arra nézve megállapított elvek azután törvénytechnikailag könnyen vonatkoztathatók egyéb jelzálogjogi alakulatokra (pl. a végrehajtási, a biztosítási zálogjogra). Ebből a szempontból s talán azért is, mert az életviszonyok válto­zatossága mellett egy-egy uj jogalakulat — ha egyébként veszély­lyel nem jár — előnyt jelent, alig tehető kifogás az ellen, hogy ennek fejlődésére a T. a 688. §-ban szintén meg akarja adni a lehetőséget, a minek következményeként a megfelelő rendel­kezés a javaslatban sem mellőzhető. Kifogás alá esik azonban a T. 688. §-ának szövege. A német eredetinek (pt. i 184. §.) szövege talán még a német jogász számára is nehezen érthető; erre enged következtetni az a bő magyarázat, melyet még különben szűkszavú kommen­tátorok (mint pl. a hires «Kommentár von Reichsgerichstráten» \ e szavakhoz fűznek. A német szöveg u. i. nem domborítja ki a biztosítéki s a forgalmi zálogjogot elválasztó alapelvet (hogy t. i. az előbbinél a telekkönyvi publica fides a követelésre ki nem hat), hanem e helyett ennek az elvnek hatását rögzíti meg egy oly rendelkezéssel (« Dass das Recht des Gláubigers aus der * L. Nussbaum «Deutsches Hypothekenwesem Tübingen, 1015. 119. I.

Next

/
Thumbnails
Contents