Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 5. szám - A biztosítéki jelzálogjog

A BIZTOSÍTÉKI JELZÁLOGJOG. 319 II. A javaslat keretei. Az igazságügyminiszter ur által ily módon kilátásba helyezett törvényjavaslat szerkesztésénél figyelmet érdemelnek a következő szempontok : A törvényjavaslatnak elsősorban olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, a melyek alkalmasak a fennvázolt visszásságok, illetőleg jogi nehézségek megszüntetésére; olyannak kell lennie továbbá a javaslatnak, hogy ne kerüljön ellentétbe ezidőszerint fennálló jogrendszerünkkel, hanem inkább továbbfejlesztésének jelentkezzék, és végül szükséges, hogy a tervezett szabályozás könynyen beilleszkedjék az általános polgári törvénykönyv jogrendszerébe is, ugy hogy ez a törvénykönyv a megfelelő helyen a javaslat rendelkezéseit reprodukálhassa. Ez utóbbi szempontból önként kinálkozik az az eszme, hogy a javaslat lehetőleg vegye át a T.-nek (az általános polgári törvénykönyv tervezetének második szövege) II. része VII. czime II. fejezetéből a II. «Biztosítéki jelzálogjog*) elnevezésű alfejezetet; ámbár ily módon a javaslat keretei tágulnak, a mennyiben ennek folytán nemcsak a tkvrtls. 65. §-a alapján fejlődött nálunk ismeretes maximális biztositéki jelzálogjogot, hanem (a nálunk eddig csak a vasúti kölcsönkötvények alakjában 1868. évi I. t.-cz. 48. §. 2. bek. és 1881. évi LXI. t.-cz. 19. §-a alapján elismert) a forgalmi papirokkal kapcsolatos jelzálogjogot és a német polg. törvkv. 1 184. §-ában körülirt egyszerű biztositéki zálogjogot («Gewillkürte Sicherungshypothek») is felölelné. A javaslat kereteinek ily módon való tágitása azonban a technikai szemponttól (mely megköveteli, hogy az összefüggő joganyag külön ne választassák) eltekintve, még azért is inkább előnyszámba megy, mert a forgalmi papirok biztositására szolgáló jelzálogjog behozatala már régóta érzett és most már szintén sürgős kielégítést igénylő szükségletnek felel meg, — nem