Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Nemzet és állam a keletkezés , fejlés, viszony szempontjábol [könyvismertetés]

SZEMLE. Igen becses fejtegetésekkel bírálja az előadó az ioi2:Ll\\ t.-cz. 18. §-ának rendelkezéseit, melyek szerint vz ügyvéd költségeit ezután nem az Ítéletben, hanem kérelemre külön végzéssel fogja a bíróság megállapítani. Ezen azonban a törvény kifejezett intézkedése ellenére egyelőre segíteni nem lehet. Óvakodni fog a bíróság a szegényjogon való perlés kedvezményének a megadásában, hogy lelkiismeretlen perlekedők felelőtlen zaklatásaitól az ily perek alpereseit megvédje s az érdemleges birói munkaerővel takarékoskodjék. Ez utóbbi czélt szolgálná a napi sajtó a magánjogi Ítéletek közlésével, a melyek révén a nagyközönség legalább a magánjog alapelveiről tájékozódnék. Helyes volna a választott és a szakbíróságoknak nagyobb tért engedni a törvénykezésben, addig is gondoskodni fog a «szigorú bírósági szakbeosztásról». Megnyugtató volt hallanunk az előadótól, hogy mily ügyszeretettel és lelkesedéssel készülnek bíróságaink s köztük a legfelelősségteljesebb állásban levő törvényszéki elnök az uj perrend végrehajtására. (rj.) A budapesti ügyvédi kamara évi jelentése 1913. évi működéséről. A jelentés kiterjed az ügyvédség viszonyaira, az igazságügyi állapotok ismertetésére, a kodifikáczió alatt álló javaslatok bírálatára, végül a törvénykezés és az ügyvédség kapcsolatára. Mellőzve a jelentésnek a napisajtóban pro és contra meghányt-vetett politikai tartalmú részleteit, sok czélszerü indítványt és alapos kérelmet találunk benne, a melyeket az igazságügyi kormány kétségkívül fontolóra fog venni. Hangsúlyozza a jelentés annak a már megkezdett iránynak nagy gyakorlati előnyeit, hogy a birói kar minél több elemet vegyen fel magába a gyakorló ügyvédség köréből. Addig is kívánatosnak tartja, hogy a kir. Curia jogegységi tanácsába ügyvédeket is meghívjanak. A kamarai bíráskodás intézménye mielőbb megvalósítandó, még pedig nemcsak ügyvédi panaszügyekben, valamint ügyvéd és ügyvédjelölt között támadó jogvitákban, hanem a költségjegyzék-perekben való hatáskörrel is. Érdekes és gyakorlati eszme a kamarai választmányokból megalakuló választott bíróságok intézménye, mely már 1910-ben felmerült s a melyre a kamara ezúttal is felhívja az igazságügyi kormány figyelmét. Sürgő? feladat a tömeggondnokságok elosztásának intézményes rendezése, a tg.-helyettesi kérdés megoldása s a javadalmas ügygondnoki kirendelések arányosítása. Az uj polgári perrendtartás életbeléptetésére a törvény legkésőbb f. é. szeptember i-ig adott a kormánynak haladékot. Minthogy akadnak egyesek, a kik a további halasztást óhajtanák, a kamara sürgeti e határnap megtartását. Nagy jelentőséggel bir az uj ügyviteli szabályok kódexe, melynek megalkotásában az ügyvédi kar meghallgattatást kiván, ugyan igy a központi járásbíróság ügybeosztásának tervezetére vonatkozólag is. Az