Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - Törvényjavaslat as ipari bíróságokról

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. 299 ha a munkásbiztositási bíróság elveszti az elnök személyében jelentkező egységességét és ujabb helyettes elnöki állások kreálásával a javaslat azt valóságos bírói testüle té kívánja növeszteni, ugy az összes ügyeket, esetleg az ipari bíráskodást is hatáskörébe lehetne utalni ; ha azonban ezt nem teszi, ugy nem szabad elfelejtenie, hogy a kiterjesztés hátrányokkal is jár a jelenlegi állapottal szemben, melynél legalább az elnök személye biztosította az eljárás és ítélkezés egységét és egyöntetűségét. Végül kívánatos lett volna, hogy az ipari bíróságok eljárását a törvény állapítsa meg s ne bízza a később kibocsátandó rendeletekre (1. Indokolást a 24. §. és 45. §-hoz). A járásbirósági eljárás ily ügyekben oly kiegészítésekre és módosításokra szorul, melyek a perek gyors befejezését előmozdítják. A javaslat szocziális szellemtől áthatott intézkedései csak akkor valósulhatnak meg az életben, ha az alkalmazott igényeinek érvényesítését és a határozatok végrehajtását az ily fajta perekben nélkülözhetién gyors eljárás biztosítja. — n. TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. Néhány szó a K. T. 502. §-áhos. Ez a §. nagy gyakorlati jelentőségénél fogva megérdemli, hogy vele részletesebben foglalkozzunk. E helyütt az 502. §-t két szempontból óhajtom vizsgálni : I. A K. T. ^02. §-a szerint : «Ha a biztosított személy foglalkozásában oly változás történik, mely által a koczkázat akkép fokoztatik, hogy a biztosiió, ha e körülmény előre tudva lett volna, az ügyletet egyáltalában nem, vagy nem ugyanazon feltételek mellett kötötte volna meg, az ügylet más megállapodás hiányában megszűnik, ha a biztosító a változásokról nyert értesítés folytán ki nem jelenti, hogy a szerződést fenntartja. A mennyiben a biztosító a szerződést fenn nem tartja, a befizetett dijak egy harmadrésze a szerződő félnek (illetőleg a kedvezményezettnek) visszaadatik.» A törvény az 502. §-ban meghatározott esetre olyan módon adja a biztosító kezébe a biztosítás fenn vagy fenn nem maradásának eldöntését, hogy a biztositónak a szerződés fenntartására irányuló esetleges szándékát kifeiezésre kell juttatnia. Kérdés azonban, hogy e szándék kifejezésre juttatásának milyen formában kell megtörténnie ? Az 502. §. világosan a szándék kijelentéséről beszél. Már pedig a «kijelentés* kifejezést kétségkívül csupán szóbeli vagy Írásbeli akaratnyilvánításokra alkalmazhatjuk. Nem beszélhetünk kijelentésről, ha azok külső tények, a melyekből a szándék kiderül, csupán «facta concludentia», s nem az emberi bestédnek nyilvánulásai. 20*