Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A polgári törvénykönyv javaslatáról

240 DF. NAGY FERENCZ tette. Ez áll különösen a családi és öröklési jog terén, a hol a mi jogi felfogásaink nemcsak a 48 előtti rendi jog tükrében különböztek a külföldi törvényhozások felfogásaitól, hanem a melyben ezeket a sajátos magyar felfogásokat, különösen az Országbirói Értekezlet és a bíróságok gyakorlata által, a menynyire ez az ujabb gazdasági viszonyokkal összeegyeztethető volt, továbbra is fenntartottak. A javaslat megőrizte nevezetesen a mi különleges hazai házassági vagyonjogunkat a nő szabad rendelkezési jogával s a közszerzemény intézményével, melyet azonban már nem korlátoz a polgári osztályokra, hanem a nemesi és honoratior osztályra is kiterjeszt, tehát általánosít. Fenntartja továbbá az öröklési jog terén az ősi családiasság eszméjén alapuló ági örökösödés elvét, bár megfelelő korlátozásokkal a szülői és nagyszülői ágra; úgyszintén az özvegyi jog intézményét, mely a nőknek a férj halála után is biztosítja társadalmi helyzetét. E mellett az akár a nemzeti jellegű intézmények, akár az évtizedes gyakorlat által megszokott, bár idegenből vett jogszabályok fenntartásában nyilvánuló conservativismus mellett azonban a javaslat seholsem zárkózik el a modern gazgasági élet és a fejlődöttebb humanismus követelményeitől s ebben a tekintetben is számos ponton lényeges haladást mutat a külföldi törvényhozásokkal szemben. A merő individualismus és egyoldalú materializmus, a mely különösen a római jogot jellemzi, a javaslatban fokozott mértékben ellensulyoztatik a társadalmi együttműködés érdekeinek, a gyengébb társadalmi osztályok és a jóhiszemű forgalom védelmére irányuló szocziális és a magasabb etikai szempontoknak figyelembevétele által. E részben utalok különösen azokra a rendelkezésekre, melyek a személyesiség védelmének általánosítására, a nő családjogi állásának emelésére, a gyermekvédelem szempontjainak érvényesítésére, a törvénytelen gyermekek helyzetének javítására, a nem-vagyoni kárért nyújtott elégtételadásra, a munka jogviszonyainak méltányosabb szabályozására, főleg a produktív munkásosztálynak