Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A polgári törvénykönyv javaslatáról

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁRÓL. 24 I megvédésére és a másnak, habár véletlenül okozott kárért való szélesebb körű felelősségre vonatkoznak. Ezek mind olyan ujitások, melyek a magánjog etikai és szocziális tartalmának növelésével az uj eszmék fejlődésének irányában haladnak, a nélkül, hogy a javaslat a nálunk ujabb időben gyakrabban hangoztatott, de a nemzet széles rétegeiben semmi talajjal nem biró radikális követelmények terére ragadtatta volna magát. Mindezek fölött áll azonban a javaslatnak legfőbb alapelve : az emberi és társadalmi jogegyenlőség elve, mely nem enged különbséget tenni ember és ember, osztály és osztály, nemes és polgár, felekezeti és nemzetiségi, egyoldalú agrárius és mercantil érdekek vagy bármily más társadalmi tagozatok között, hanem mindenkinek egyenlően szabja meg jogait, épugy, mint kötelességeit és senkinek sem biztosit külön privilégiumokat, a mint azt a régi magyar jogrend tette. Azt a különbséget ugyan, melyet maga a természet létesit, a jog sem szüntetheti meg: a kor és nem, az értelmi belátás és tapasztalás különbségei a törvényben is megkövetelik a különleges figyelembevételt, sőt épen az eme különbségekből eredő fogyatkozások azok, melyek a törvénytől fokozott védelmi hivatást követelnek. Hogy különösen a nőnek jogi állása a férfi jogállásával főként a családi viszonyban teljesen azonositassék: azt még a hazánkban is terjedő modern nőmozgalom legexponáltabb hivei sem tartják lehetőnek s a javaslat e részben bölcs mérséklettel, de e mellett messzemenő liberalizmussal vonta meg azokat a határokat, melyek közt a nő a férfival egyenlő jogokra tarthat igényt, a nélkül, hogy az állami és társadalmi élet fundamentumát képező családi élet szilárdsága és nyugalma veszélyeztetnék. De ugyancsak a családi élet szilárd alapjait renditette volna meg, ha a javaslat n-em vette volna figyelembe azt a társadalmi törvényeken alapuló különbséget, a mely a törvényes házasságból származó és az u. n. törvénytelen gyermekek közt létezik. Bármennyire ellenkezzék humánus gondolkozásunkkal, hogy az ártatlan gyermek szülőinek könnyelműsége vagy a házassági