Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A polgári törvénykönyv javaslatáról

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁRÓL. 239 lékei és feltételei a kötelmi jogban vannak elhelyezve, a hol azok leginkább érvényesülnek. A javaslat e részben annál helyesebben járt el, mert az előttünk már ismert s még mindig kiváló alkotásnak elismert osztrák polg. tvkönyv is igy van szerkesztve, sőt a legújabb svájczi polg. tvkönyv is hasonló rendszert követ. De a különös részek elhelyezése is más, mint a német polg. tvkönyvben, a mennyiben a személy- és családjog, a mely a társadalmi élet legfőbb fundamentuma, első helyre van téve s utána a dologi jog, mint a vagyoni viszonyok állandó tárgya, csak ennek utána a társadalmi mozgást szabályozó kötelmi jog s végül az emberi élet megszűnése utáni viszonyokat rendező öröklési jog következik, holott a német polg. tvkönyvben az általános részt először a kötelmi jog, csak azután a dologi jog s ennek utána a családjog és az öröklési jog követi. De az egyes részeken belül is lényeges eltérések vannak ugy a rendszeri elhelyezésben, mint az egyes rendelkezések tartalmában (a minek bizonyságául a dologi jogban csak a jelzálogjogra és a kötelmi jogban a társasági szerződésre utalok); a mihez még hozzájárul, hogy maga a szabályozott anyag sem azonos. így ki van véve s a külön törvénynek hagyatott fenn a házasságkötési jog; külön törvénynek van fenntartva az egyesületek és alapítványok joga, a melyre nézve Horvát-Szlavonországokra is kiterjedő közös szabályozás szükséges. A német polg. tvkönyv felvette keretébe pl. a bemutatóra szóló papirok jogát, mely ép ugy, mint az állatszavatosság szabályozása, a szintén HorvátSzlavonországokkal közös kereskedelmi jogba utaltatott. Ezek a rendszeri és tárgyi különbségek kétségkivül elég nagyok, hogy az egyes rendelkezések egyenlő szövegezése mellett se kelljen a javaslatot egyszerű utánzásnak tekinteni s még kevésbbé lehet arról szó s bir jogosultsággal az ebből származó kritika, ha constatáljuk, hogy a javaslat semmi olyan intézményt, mely tényleg sajátos magyar nemzeti jelleggel bir s a nemzeti jogfelfogásban gyökerezik, külföldi minták kedvéért fel nem áldozott, hanem azokat kegyeletesen conserválta és tökéfetesi-