Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A polgári törvénykönyv javaslatáról

2}8 D? NAGY FERENCZ változó vagy helyileg eltérő felfogások által befolyásolt részletekben különböznek egymástól. Ez áll nagyrészben a dologí jogban, de különösen a kötelmijogban, a hol a kölcsönös érintkezés a nemzeti elkülönültség határait mind nagyobb mértékben túllépi s a hol épen azért a nemzetek közt folyton terjedő kiegyenlítő, egységesítési processussal állunk szemben, mely a kereskedelmi jog terén már nemzetközi megegyezésekre vezetett. Az önállóság és eredetiség követelménye a magánjog eme részeivel szemben tehát voltaképen csak arra szorítkozik, hogy szolgai utánzásba ne essünk, egyszerű fordítókká ne váljunk, a mi ha nem is jár hátránynyal a jogkereső közönségre nézver de mégis a törvény magyarázatát, tudományos ' feldolgozását, további kiépítését bizonyos függő, planetárius viszonyba hozza az illető külföldi forrással, a mint azt pl. a kereskedelmi- és váltójogban tapasztalhattuk. így lévén értendő a polgári törvénykönyv anyagának túlnyomó részében az önállóság és eredetiség kérdése: nem lehet ugyan tagadni, hogy a javaslat az egyes rendelkezések conceptiójánál sem volt képes magát különösen az uj német polg» törvénykönyv befolyása alól emancipálni, sőt kénytelen vagyok kiemelni, hogy sok szakasz alig más, mint a német törvény egyszerű forditása. Egészében véve azonban annál kevésbbé jogosult a javaslatot puszta utánzásnak mondani, mert annak rendszere lényegesen különbözik a német törvény rendszerétől és határozottan praktikusabb, mint a túlságosan doctrinár alapon felépitett német törvény rendszere. Mig ugyanis az utóbbi egy általános részben foglalja össze azokat a jogszabályokat, melyek a különös rendelkezések közös elemeinek abstractióit képezik: addig a javaslat ilyen általános rész előrebocsátását mellőzi s az alapvető jogi meghatározásokat közvetlen kapcsolatba hozza azokkal az intézményekkel, melyekre legfőképen vonatkoznak. így a jogképességről és a személyi minőségekről szóló rendelkezések a személyi és családi jogban, a dolgokra vonatkozó meghatározások a dologi jogban, a jogügyletek kel-