Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 4. szám - A polgári törvénykönyv javaslatáról

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JAVASLATÁRÓL. 237 tükrözteti vissza a nemzet szellemét, hanem idegen minták recipiálásából áll : az nemcsak nem felel meg a jogosult követelményeknek, hanem a nemzet önálló továbbfejlődésére nézve egyenesen veszélyes lehet. Ha áll az, hogy a nemzeti egységnek az egységes törvény egyik lényeges feltétele s ebből a szempontból a polgári törvénykönyv megalkotása az egységes magyar nemzeti állam postulátuma: nem kevésbbé áll, hogy a nemzet politikai önnállósága más nemzetekkel szemben is csak akkor nyugszik szilárd alapokon, ha jogi intézményeiben is önálló s nem egyszerűen más nemzetek után igazodik. Ha Magyarország meg tudta tartani önálló államiságát és nemzeti létét, ezt legtőképen sajátos nemzeti jogintézményeinek köszönhette s ha nem is zárkózott el a nyugati kultúra és intézmények befogadásától, azokat mégis összhangzásba hozta saját felfogásával ugy, hogy azok is nemzeti jelleget nyertek. A polgári jogra nézve ez nem kevésbbé áll, mint a politikai, közjogi intézményekre nézve s nem szenvedhet kétséget, hogy a nemzet jövője is csak akkor van igazán biztosítva, ha állami és társadalmi élete önálló •nemzeti intézményekben nyer kifejezést. Ebből a legfontosabb szempontból vizsgálva a javaslatot, nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy a mi nemzeti jogfejlődésünk continuitása a 48-ki nagy átalakulás folytán megszakadt s hogy a midőn a vagyoni viszonyok és a forgalmi élet az ősiség és úrbér békói alól felszabadultak, ezzel szükségképen egészen uj, a nemzetben addig nem élő ismeretlen jogintézményekre szorultunk, a melyek akkor is nélkülözték volna a nemzeti jelleget, ha az uj rendezés nem az abszolút uralom kezeibe siklott volna át. S ha ezek az uj jogintézmények teljes polgárjogot nyertek is, azért még sem szakadtak el attól az idegen törzstől, a melyről vettük s nem váltak különleges nemzeti intézményekké. De különben is ezek az intézmények a modern forgalmi viszonyok azonosságánál fogva mondhatni általános, egyetemes jelleget öltöttek, ugy hogy az egyes tételes törvényhozások inkább csak a rendszeri elhelyezésben, a szövegezésben és egyes, az időközileg