Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. az idegen dologbeli jog tárgyának, birtokával kapcsolatos. A midőn a birtoknak a felhagyása a II. ^58. szakasza szerint történhetik nem czimzett módon is, nem-e mesterkéltnél mesterkéltebb formalizmus annak a szabálynak a felálliiása, hogy az emiitett két jogosultság titokzatos okokból az általánostól rejíélyesen eltérő módon csakis czimzetten szünhessék meg ? A legérdekesebb persze az, hogy a Tervezetek ezáltal holmi könnyítést véltek törvénybe iktatni ! Legalább is erre enged következtetni az Indokolás következő okfejtése.1 «A Tervezet az ingó dolgokra nézve is — 'ugy a mint a telekkönyvezett ingatlanok tekintetében — elégségesnek tartja a jogosult részéről a tulajdonos irányában kijelentett egyoldalú lemondást, a nélkül, hogy ennek a tulajdonos részéről való elfogadását is megkívánná.» Igazán nehéz a czáfolatba belekezdeni, mikor majdnem minden egyes szó csak ugy hemzseg a tévedésektől ! Hát első sorban : a telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó és az első Tervezet 528.2 szakaszában szabályozott3 elvek nem azonosak a zálogjog és a haszonélvezet elveivel. Utóbbiaknál c\im^elt egyoldalú lemondás járja a Tervezet szerint, előbbieknél ped g, miről a felhívott szakaszok betekintése nyomban meggyőz, a nem czimze't is hatályos. Azután csakugyan «elégséges», vulgo a rendesen megkívántnál kisebb követelmény «a tulajdonos irányában» előirt egyoldalú lemondás ? Azt hiszem nem, sőt ellenkezőleg, terhes többlet. Terhes többlet ugy a tulajdonossal szemben, mint harmadik személyekkel szemben is. Az egész felfogás mögött ott lappang a lemondás ügyletének helytelen szisztematikája, mi a Tervezet tévedéseinek alighanem oka. Ugyanis mint az Indokolás4 kifejti, a Tervezet. . . «rendszennt megelégszik a jogosultnak a jogról való egyoldalú lemondásával. Nem fogadja el tehát azt az elvet, hogy senki javára sem szabad valamit juttatni annak beleegyezése nélkül. A derelictiónál az egyoldalú lemondás ezzel az elvvel nem ellenkezik, de ellenkezik a korlátolt dologi jogok megszüntetésénél, a mennyiben itt a megszüntetés a tulajdon consolidatiójávdl jár és e szerint a tulajdonost vagyoni előnyben részesiti.» Téves e felfogás, mert nem csillan ki belőle még csak annak sejtése sem, hogy más jogteremtő hatása van az átnyúló lemondásnak, mint az egyszemélyü jogkörben végbementnek. A kötelem kétoldalú jogviszony, ezért a hitelező minden egyes cselekménye eo ipso megváltoztatja az adósnak helyzetét is. Felelősség és jogosultság nála ugyanazon éremnek csak két oldala ; az éremnek persze lyukassá kell lennie, ha bármelyik oldal1 Indokolás II. 674- I. a 77$. §. indokolását felhívja. 2 I . Tervezet ?7j. §-ban. 3 V. ö. Indokolás II. 131. 1. ad 528. §. Miért maradtak e szakasznál, a Tervezet megfelelő 57;., a «korlátolt dologi jogok» az Indokolásban és miért nem jutottak a törvénytervezetbe ? 1 II. k. ijz. 1. ad 528. §.