Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

TÖRVÉN Y ELŐ KÉSZÍT ÉS. íhatárai a gyakorolni óhajtott jogosultságon innen maradjanak. Vagyis a kefélem két jogc\élt kíván, a dologbeli jogosultság pedig csak egyet. E jogc\el személyesítőjének hatalma a dologi jogok legfőbbjeinél korlátlan, a\ idegen dologbeli jogoknál korlátolt. Ennek következménye, hogy minden kötelmi egyoldalú ügylet átnyúló, a dologiak közül pedig csakis bizonyos nővesztők. A dologi s\er\ö• désnel a~ abban rejlő és pedig a\ absztrakt jogrendszerek szerint is bennerejlö 1 kötelmi elemek más ehet idéztek elő, az egyoldalú dologi ügyletet, a mennyiben nem növesztő, persze a meglévő dologi jogosultságok rovására növesztő, átnyúlónak nem tarthatjuk. A^ idegen dologbeli jogosult nem adja vissza a\ idegen dolog feletti korlátlan, vagy a\ eddigi korlátoktól felszabadított teljes jogot a s-olgáló dolog tulajdonosának. Lemondó nyilatkozatával csak félretolja az addigi jogos korlátol, a mint teszem a vasút sem engedélyezi vagy nem nagyob-bitja az utjogot. a mikor a sorompói felemelteti, hanem a saját jogkörén belül maradva, jogos akadályt szüntet meg. Csak fokozati különbség, hogy az akadály elhárítása utolsó példánkban ideiglenes, a többiben pedig végleges. Ha az idegen dologbeli jogosult egyoldalú apasztó ügylete — gyakorlatilag a lemondás lesz a legfontosabb — nem átnyúló, akkor elmarad ennek .tényállásbeli kifejezése : a czimzettség is. Bizonyos e szerint is, és e bizonyosságot az optk. 380. és 349. §-ai a tulajdonra, valamint a birtokra eiegendőképen támogatják, sőt a második Tervezet 3^8. $ a sem rontja le, hogy az apasztó, egyoldalú, dologi ügylet legfőbb esetjeinek nem keli czimzetteknek lenniök. Az idegen dologbeli jogosultságok ügyleti megszüntetéséről másutt azt fejtettem ki, hogy az ingók világában a nevesített egyoldalú kötelemszüntetéssel azonos jelentőségű és hatású.2 Ehhez itteni nézőpontunkból csak azt kell hozzáfűznöm, hogy a kötelmi és a dologi egyoldalú jogszüntetés tényállása egy nuance-ban mégis különbözik. A kötelmi jogszüntetés átnyúló és mint ilyen czimzett, a dologi c\élu és hatású csakis creativ jeliegü : a ezimzéssel nem ellentétes, de a^t okvetlenül meg sem kívánja. Pusztán dologjogilag nézve tehát a zálogjoggal való felhagyás be van fejezve akkor, ha a záloghitelező a do'got az utczára dobja, avagy a zálogadós javára ennek értékesítése nélkül őrizetbe adja. Más kérdés azsutan az, vájjon az ebből eredt kárért felei-e r Ez azonban kötelmi hatás és a pactum hypothecariurn területébe vág.3 A jogosult zálogjoga a kidobás, elhagyás, őrizetbe adás által, ügy taitom, kélségíelenül megszűnt, a dologi jog ^tenyésztéséhez csakis ex szükséges, de ez azután elegendő is Ezek a tételek az osztrák törvényben a birtokra,4 a tulajdonra 5 és 1 V. ö. Dologi forgalom 106. és köv. 2 [. m. JI7- '• ' Kár volt ezért a II. Tervezet 602. §-ának erről dologjogi milieuben rendelkeznie. 4 j86. §. 5 444- §•