Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Az egyoldalu ügylet

2 ! 2 TÖRVÉN Y ELŐ KÉSZÍTÉS. zett legyen, a mint hogy például az absztrakt dologi ügyletekkel bíró jogrendszerekben nincs akadálya annak és nem is ellentmondás vagy kivétel,. hanem a rendes eset az, hogy a dologi jog átruházási ügylete in concretojogczimes. Azonban — legalább a közfelfogás szerint * — lehet attól mentes is és a mint ez a lehetőség teszi mégis az absztrakt rendszerek sajátosságát, ugy jelen kérdésünkben is a czimzettség elmaradásának engedélyezése képezi a körülírandó tartalmú egyoldalú ügyletek jellegzetességét. Akkor is, ott is, ha és a mikor ezek az ügyletek túlnyomó tömegeaz életben és a valóságban mégis czimzett módon köttetik, mi hiszen ar ügyleti akaratnyilvánítás okvetlenül megkívánt felismerhetővé tételének legtermészetesebb és épen azért leggyakrabb módja. A tartalom és az alkat szembeállításánál a jogrendszer megszokottrészeit veszem. Nem mintha azok ellen kifogás nem volna támasztható, hanem mert épen szokottságuknál fogva az áttekintést megkönnyítik. A dologi tartalmú egyoldalú ügyletet kérdésünkből kifolyólag ama? spektrum elé kell állítanunk, melyet a dologi forgalonról irt munkámban, több helyütt alkalmaztam. A dologi jogkör a jogosultnak abszolút urálmar biztosit. Nem ugyan tartalmilag, még pedig a tulajdonnál sem, mit az: ingatlan tulajdon számos közjogi és magánjogi korlátja bizonyi', dé igenis személyileg. Ezt akként értem, hogy a kötelem forgalmilag két ellentétesérdekű jogkört tételez fel : a hitelezőét és az adósét, a dologi jogosultság .egföbbjei pedig : a tulajdon és néha a birtok is csupán egyet, a melybe a kérdéses dolog bele van vonva. Robinson kötelmi adós nem lehetett, mert nem volt szemben álló jogosultja, birtokos meg tulajdonos azonban igenis volt és e jogait a vadakkal szemben is megvédte. Az idegen dologbeli jogoknál ez némileg másként van, ámde ezek is különböznek a kötelmektől. Szolgalmi és zálogjogi jogosult csak ugy Jehetek ugyan, ha a jogom tárgya nem tartozik dologi jogkörömbe, azonban az idegen dologbeli jog elengedhetetlen kelléke még sem a másikjogkör ellenjogosultja, hanem kizárólag az, hogy a dolog az én hatalmin szférámon tul essék, vagyis saját jogköröm korlátolt volta. Innen az, hogy uratlan ingatlanokon szerezhetek útszolgalmi jogot, hogy részleges magán^ jogi forgalmonkivüliség esetében, teszem a hajózható vizeknél, az I88Í. évi; XXIII. t.-cz. 27. $-a vízhasználatot engedélyez, hogy fogalmilag nem tekinthető érvénytelennek a közutakon, közparkokban, temetőkben tenyésztett gyümölcsfákra engedélyezett haszonélvezeti és használati jogosultság, hogy jogfejlődésünk kezdetlegesebb szakában a szepesi városok el voltak zálogosíthatok, hogy s szentkorona is elégszer volt magánbirtokban és más ehhez: hasonló jelenségek. Ezek mindegyikéből kitűnik, hogy a korlátolt dologi, jogosultság nem okvetlenül szembenálló két jogczélt vagy azok személyesitőjét, hanem kizárólag azt tételezi fel, hogy a jogosult dologi jogkörének * V. ö. Dologi forgalom cz. munkám 67. 1.