Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - A törvényes vélelmek jogi természete

•190 MAGYARY GÉZA nologia ebben a részben nem egyöntetű. Ebből a szempontból tehát Plós^nak igaza van, midőn erős érveléssel kifejti, hogy a törvényes vélelem nem egyéb, mint a rendelkezés kifejezésének módja. És ezzel mindenesetre egészen uj oldalról világította meg a törvényes vélelem fogalmát. Hogy ő mégis különbséget tesz törvényes vélelem és ideiglenes igazság közt — ellentétben az uralkodó felfogással, attól már azért is eltekinthetünk, mert ő maga is hozzáteszi, hogy a megkülönböztetésnek gyakorlati jelentősége nincs. Midőn ennyiben teljes összhangban vagyok Plós; elméletével, nem találok teljes megnyugvást abban a megoldásban, hogy a törvényes vélelem egészen kiesnék a bizonyítás köréből, hogy különösen egyáltalában nem rejlenék benne közvetett bizonyítás. Helyesebben, hogy nem volna törvényes vélelem, a mely nem esnék a bizonyitás körébe. Nagy kár, hogy Plós% e részben az ő korábbi álláspontját elejtette. Az okok, a melyek őt erre indították, nem kényszeritőek. így, hogy a főbizonyitásul szolgáló törvényes vélelem ellen van helye eskü általi ellenbizonyításnak, holott más főbizonyítással szemben ennek helye nincs, még nem dönti el a kérdést, mert a fogalmakat nem lehet a tételes jogi szabályozás szerint megítélni. Abból, hogy törvényes vélelem ellen lehet eskü általi bizonyítással élni, még nem következik, hogy hogy a törvényes vélelem nem volna bizonyitás. Még kevésbé döntő az, s Plcs~ épen erre fekteti a fősúlyt, hogy minden bizonyitási szabály parancsot tartalmaz a bíróhoz az igazság kiderítése tekintetében, holott a törvényes vélelemben ilyen parancs nincs, a hol nem arról van szó, hogy a bíró bizonyítási szabályt alkalmazzon és a bizonyítékot mérlegelje. A törvényes vélelemnél ugyanis, a mennyiben nem a magánjogi tényállásra vonatkozik, van következtetés bizonyos tényekre, a bizonyitás fogalmára épen ez a lényeges. Hogy ez a bizonyitás kötött, az ismét nem határoz. Végeredményben tehát, hogy minden hosszadalmasságot mellőzzek, igénytelen vélekedésem szerint a kérdés végső meg-