Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - A törvényes vélelmek jogi természete

A TÖRVÉNYES VÉLELMEK JOGI TERMÉSZETE. védelem szempontjából a magánjogi tényállást kivételesen sza­bályozza, nevezetesen kevesebb elemből alkotja meg mint ren­desen, de megengedi, hogy ezzel szemben bizonyos kifogások legyenek felhozhatók, sőt sokszor ennek sem ad helyt. Pl. a megbízó megtérítést követelhet a bizományostól azokért a károkért, a melyek a reábízott áruban támadtak. A rendes magánjogi szabályok értelmében e kártéritési követeléshez nem­csak az volna szükséges, hogy a kár megtörtént, hanem az isr "hogy a bizományos azt gondatlanságból okozta. Ha azonban a törvényhozó igy határozná meg a tényállást, ez legtöbb esetben annyit jelentene, hogy a megbízó kártérítést nem fog kapni. Ennélfogva ezt az utóbbi tényelemet a kártéritési követeléshez nem kívánja meg, de megengedi, hogy az ellenfél kifogásképen felhozhassa, hogy a kárt a rendes kereskedő gondosságával elhárítani nem sikerült (K. T. 373. §.). De előfordul, hogy a hatás fokozása czéljából ilyen kifogást sem enged meg. Pl. a K. T. 320. §-ának jól ismert esetében az ajánlkozó semmi­képen sem élhet azzal a kifogással, hogy a felhívása folytán kapott ajánlatra azért nem válaszolt, mert azt elfogadni nem akarta. Ezt most azonban egészen kikapcsolom fejtegetésemből. Az ilyen kivételesen konstruált, de kifogással megtámad­ható jogi tényállásokra gondolt a régi elmélet, midőn ideiglenes igazságokról beszélt. Ebben a konstrukczióban azonban, a melyet ezzel a logikátlan elnevezéssel jelöltek, semmi ideiglenesség nincs. Ha ellene a kifogást fel nem hozzák vagy be nem bizo­nyítják, az épugy véglegesnek marad, mint más jogi tényállás. Magától értetődő, hogy itt nem ellenbizonyitásról, hanem csak tényeknek kereset és kifogások közti megoszlásáról van szó. Egészen a forma, a kifejezésmód dolga, hogy a törvény­hozás milyen szavakba öltözteti a kivételes magánjogi tényállást. Használhatja a vélelem elnevezést, használhat egy az ideiglenes igazság nevére emlékeztető megjelölést, de használhat más ki­fejezést is. A német polgári törvénykönyv és a mi polgári tör­vénykönyvünk tervezete meggyőz minket arról, hogy a termi--

Next

/
Thumbnails
Contents