Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 3. szám - A becsület védelme
A BECSÜLET VÉDELME. 181 Van ezzel a kisiklással kapcsolatosan egy másik, mely a sajtó utján elkövetett sérelmek orvoslásának lehetőségét alig -engedi meg többé. A Btk. 263.05264. §-ai szerint vannak feltétlenül bizonyítható állitások, vannak feltételesen bizonyíthatók és végül vannak bizonyíthatatlanok. Törvénynél fogva is három csoportja van e szerint a sióban levő vétségeknek. Ha már most a birói gyakorlat mégis csak egy kérdést enged az esküdteknek feltenni, melyben csak egy rágalomra legyen döntés, holott a röpiratban, vagy könyvben, vagy az ujságpéldány tiz czikkében •száz külön tényállítás és kifejezés van, melyek közt van feltétlenül bizonyítható, feltételesen bizonyítható és bizonyíthatatlan, akkor a jury képtelen megtenni azt a distinctiót, melyet tőle ^követelnek s a melynek folytán az esküdtbíróság a törvényt alkalmazza. A főtárgyaláson néhány tényállításról beigazolódik, hogy jogérvényes felmentőitéletben valótlannak kimondatott; néhányról, íhogy csak a sértett fél indítványára vonható bűnvádi eljárás alá; néhányról, hogy a sértőt sem jogos magánérdek, sem közérdek nem mozgathatta. Ezekre vonatkozólag a bíróság kötelességéhez képest megtagadta a valódiság bizonyítását, megengedte •ezt azonban néhány egyéb állításra. És már most e^t a három, lényegében idegen és öss^eelegyithetetlen elemet egy kérdésben tálalja a; esküdtek elél Holott az utolsó csoport bizonyítása •esetén a vádlott büntetlenségét eredményezi, mig az előbbiek feltétlenül büntetendők. Látni való, hogy az egy akaratelhatáTozás teóriája itt zátonyra került, mert kivihetetlen. Az esküdtek faárom különféle elbírálás alá eső kérdésre egyetlen felelettel nem válaszolhatnak és ha válaszolnak, a bíróság nem tudja a törvényt alkalmazni. Az a módszer, a hogyan a judikatura ebbe a kátyúba került szekéren segíteni próbált, ép olyan jellemző, mint a hogyan a szekeret ebbe a kátyúba belelökte. A főkérdés igy szól: «vétkes-e vádlott abban, hogy mint szerző ... oly tényt állított . . . mely ...» stb. A Bp. 3^8. §-a értelmében a beszámítást