Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 3. szám - Közigazgatásunk reformja

i68 CONCHA GYŐZŐ nyos czélokra való egyesülések és szövetségek, a mint ezek más országokban is kialakultak. Az a merev keret, melyből a község mintegy kimozdithatatlan és mellette elkülönítve vannak más községek, a jövőben nem lesz fenntartható. De azért is gondolom, hogy a községekre fog átszállni a közigazgatás súlypontja, mert hisz, a mint előre haladunk értelmiségben, a községeket nem lehet gyámság alatt tartani. Az ő érdekeiknek mentől teljesebb kielégitése követeli meg az ő nagyobb részesedésüket a közszükségletek fedezésében, a közfeladatok megoldásában. De azért távol állok attól, hogy a községek kapcsolata miatt a megyei vagy járási kapcsolatot kicsinyelném. Csak ugy érzem, hogy a megye mindig egy arisztokratikusabb testület lesz, a község lesz a demokratikus. Hiszen a megyében aktive közreműködni a közéletben, a közigazgatási önkormányzatban csakis a módosabb elemek lesznek képesek, a községben a legszegényebb ember is bizonyos fokig belevegyülhet abba. Ha a kor szellemét veszem, minden nap látjuk, hogy a legszegényebb, a legelhagyatottabb és legalsóbb osztályok szükségleteiről való gondoskodás mindenütt az államok gondoskodásának egyre jobban tárgyát képezi. Ez az általános áramlat, a mely az alsóbb rétegek szükségletei kielégítéséről iparkodik gondoskodni, természetszerűleg a közigazgatás súlypontját a nagyobb körből ebbe a kisebb körbe tereli. De a két irányt nem kell egymással kizáró ellentétbe állítani, hiszen minden nemzetnek egyaránt szüksége van demokratikus és arisztokratikus tulajdonságokra és erényekre és csak ezeknek az összhangjából fejlődhet ki egy egészséges nemzeti élet. Tovább megyek. A törvényhatósági városok teljes kiszakitását a megyékből a nemesi és polgári elem 48 előtti rendi különállásából tudom csak magyarázni, melynek előbb-utóbb meg kell szűnni. Város és falu közt nagy érdekközösség is van, ezt ápolni kell. Dupla árvaszék, dupla egészségügyi hivatal, dupla rendőri igazgatás egy városban, külön egy megyei és külön egy városi, — tiszta anomália, költségpazarlás. Én tehát a jövőben a községi körök-