Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

BÍRÓI GYAKORLAT. vasút részérő] hangoztaiják, hogy a szállító felek valóságos szerencsejáté­kot űznek az ily perekkel : ha a bíróság vétkesnek fogadja el a mulasz­tást, teljes kártérítést kapnak, ha nem, rendszerint a kárt meg sem köze­lítő redukált kártérítésre vannak szorítva. Megállapította a Curia a vasút vétkes mulasz'ását azon az alapon, hogy közegei a kétrendbeli szállít­mány fuvarozására igénybeveit kocsik számának a fuvarlevél adataival való megegyezését nem ellenőrizek, s a kocsik számára nézve már kitöltött fuvarlevél adatainak megfelelő helyesbítéséről nem gondoskodtak. Nem döntő, hogy a fuvarlevélbe a számokat a feladó maga irta, vagy a vasúti közegekkel iratia-e be (Curia 104 1912. H. D. VII 9.). Ha azonban a kocsiküldemények azért cseréltetnek el, mert a be­rakásra kötelezett feladó a kocsik számát nem tüntette fel, hanem helyette ezt a vasúti alkalmazottak végezték el és a számokat elcserélték, ofeladó kártérítési követelésével elutasittatott, mivel a vasúti alkalmazott a fuvar­levél kitöltésénél a feladó megbízottja és mivel a feladó, a ki egyedül tudhatta, melyik kocsi hová küldendő, a számok be nem irása által a köteles gondosságot mulasztotta el» (Curia ój8 912. H. D. VII. 39.). A vasút nem köteges az élőállatok etetésére és itatására ; de «ha az e czélra adott kísérőt a tehervonatból kiutasítja : vétkesen járt el és az élőállatok szállításával járó veszélylyel nem mentesítheti magát» (Curia 1013 márcz. 889912. H. D. VII. 108.). Viszont fuvardijpótlékot se n követelhet a vasút, «ha közegei a több izben ismétlődő helytelen bevallást felismerhették és megakadályozhatták volna és ekként a fuvardijpótlék a rendes gondosság ez elmulasztása foly­tán merült fel» (Curia 1915 máj. 20. 874 912. H. D. VII. 157.). Erdeke; kuriózum számba megy a személyfuvarozásért való felelős­ség megállapítása, melylyel bíróságaink egyébként szűkkeblűén szoktak eljárni. Az emiitett határozat szerint «a Fiume—Abbáziába szóló menet­térti jegy tulajdonosa kártérítést igényelhet azon az alapon, hogy a hajó túlzsúfoltsága okából már fel nem vették* (Curia 1915 június 18. 466/91 j. v. sz. a. H. D. VII. 208.). Az ügynök jogállását a Curia még nem fejtette ki kellő következe­tességgel, így egy ujabb határozatában a következőket mondja : «Nem állítható fel álta'ános szabályul, hogy az ügynöknél történt kifogásolás és rendelkezésre bocsátás az eladóval szemben nem joghatályos, mert bizo­nyos körben az ügynök is meghatalmazottja főnökének s nincs kizárva, hogy meghatalmazása oly terjedelmű, mely őt kifogásolások és rendelke­zésre boc-átó nyilatkozatok átvételére is feljogosítja* (Curia 1913 május 8. 1014912. v. sz. a. H. D. VII. M9-)­Egy másik határozat szerint «az egyszerű gépügynöknél tett vételi ajánlat, annak az ügynök megbízójához történt beküldéséig joghatályossá nem válik, attól tehát az ajánlattevő addig az időpontig bármikor vissza­léphet* (Curia 1912 deczember 5. 518 912. v. sz a. H. D. VII. 27.).

Next

/
Thumbnails
Contents