Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

BÍRÓI GYAKORLAT. eltorzitás annak, érvényesülését egész életére kihatóan lényegesen meg­nehezítette, elég tekintélyes összegű, 2000 koronányi külön, torzítási kárt megítélni (Curia 1912 deczember 1 i-én 50,7,912. sz. Dt. 42. 1. 23. sz.). Alperes eltűrte, hogy alkalmazottja, a ki a veszélyre harmadik sze­mélyek által figyelmeztetve leit, egy régi fegyverrel pusztít-a a madarakat és a kóbor kutyákat. Curia az ez által bekövetkezett kárnál a kárt a sér­tést elszenvedett alkalmazott és az alperes között megosztotta. Egyúttal kijelentelte, hogy a kártérítési összeg csak a munkaképesség csökkenése szerint igazodik és egészen számításon kívül esik az, hogy a sérült mun­kás elbocsáttatása után csökkent munkaképességét hol és minő eredmény­nyel hasznosíthatja (Curia 1913 márczius 1 i-én 819. P. sz. Ül. 14. sz.). V. Az ági vagyon ebbeli minőségét a végrendeleti hárulás sem szünteti meg, ha a nagyszülőkről a nagybátyára hárult ingatlan ez utóbbi nak végrendelete utján bár, de kifejezetten az örökhagyó atyjára való tekintettel jutott az örökhagyóra (Curia 1913 június 3-án 5708 912. P. sz. Dt. 257. 1. 169. sz.). Egy korábbi esetben azonban Curia (1913 febr. 5-én 3530/912. Dt. 77. 1. 49. sz.) akkor, a midőn az utolsó, végrendeleti hárulás a közös ágelcd oly águtódja javára állt be, a ki végrendelkezővel nem volt törvényes öröklési kapcsolatban, hítvestársi öröklést állapított meg. Az ági vagyont, ha az illető vagyontárgy a hagyatékban fellelhető, természetben, ellenesetben annak eladási értékében kell kiszolgáltatni (Curia 1912 november 20-án 1962/912. sz. Dt. 9. 1. 7. sz.). Özvegyi jog illeti a különélésre okot nem szolgáltatott nőt a férje hagyatékára, annak előzetes és ingyenes elidegenitése esetében pedig e hagyaték készpénzbeli egyenértékére, a mikoris az elaiándékozott érték évi kamatját igényelheti (Curia 1913 június 3. 5775 912. Dt. 264. 1. 173. sz.). Az ennél irányadó kamatlábat Curia (1813 márczius 3. 3690912. sz. Di. 144. 1. 97. sz.) öt százalékban szabja meg. Az özvegyi jog és pedig még akkor is, ha a férj az özvegy ellátá­sát végrendeletileg szabályozta is, de az özvegy ezt a szabályozást el nem fogadta, mindaddig, mig annak terjedelme a törvény rendes utján nem döntetik el, az egész hagyatékra terjed ki (Curia 1913 április 16. 1152,911. sz. Dt. 248. 1. 148. sz.). Hitvestársi öröklést adott Curia putativ házas­ság alapján (Curia 1913 márczius 5-én 4089 912. Dt. 97. 1. 65. sz.). Az örökbefogadó szülő az örökbefogadott gyermek után törvényes öröklési jogot nem igényelhet (Curia 1913 április 29. 4679/912. Dt. 192. 1. 136. sz.). Megengedte Curia, hogy a törvényes öröklési kapcsolat kiderítése czéljából a születés törvénytelensége az örökösödési perben megállapittassék, a midőn bizonyítást nyert, hogy az örökhagyónak a törvényteleniteni kért gyermek születéséről nem volt tudomása, vagy hogy annak törvényteleni­tése iránt a kezdeményező lépéseket annak idején megtette volt (Curia í912 november 5-én 1420 912. Dt. 35. 1. 33. sz. .

Next

/
Thumbnails
Contents