Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]
BÍRÓI GYAKORLAT. A kölcsönszerződés vonatkozó részének hatályát megtagadták (Curia 1913 június 4. 3641/912. P. Ül. 35. sz.), a midőn a kamatot fizető adós terhére kiköttetett, hogy a kölcsön tiz éven át vissza nem fizethető. A kártérítési jog kaleidoszkopikus jelenségeiből csak néhány különösen jellegzetesre mutathatunk rá. így mindenekelőtt az igen világosan és behatóan indokolt elsőbirósági ítélet alapján álló döntésre (Curia 1912 deczember 17-én 5579912. P. sz. Dt. 33. 1. 22. sz.), a mely az állam és pedig a magyar állam kártérítési felelősségét állapította meg a konzulátus közegeinek egy a hatáskörükbe tartozó hagyatéki leltározás közben elkövetett kötelességszegésért. Azután : az állami kárfelelősség kizárására ott, a hol a kár a hatóság diszkréczionális elhatározásától függő, bár a felső fok által megváltoz tátott döntés utján következett be, mint a saját termésű bor kicsinyben való árusítására vonatkozó engedély megvonása által (Curia 1913 szeptember 13-án 6222/912. P. sz. Ül. 43. sz.). A végrendelet alakszerűségeinek be nem tartásánál az ennél közreműködött községi jegyző kártérítési felelőssége meg nem állapíttatott, a midőn a hiány az 1876: XVI. t.-cz. téves és helytelen magyarázatából fakadt (Curia 1913 május 20. 5286/912. Dt. 209. 1. 145. sz.). Valamely bérkocsinak a közúti vasút sínjein oly későn történt áthaladása, hogy a közeledő vonat nem volt megállítható, a balesetet okozó és a vasút által elháríthatatlan eseménynek vétetett, a mely a vasutat az 1874: XVIII. t.-cz. 1. §-a alapján felelőssé nem teszi (Curia 1913 márczius 17-én 3300. sz. Ül. 16. sz.). Felelőssé tétetett a fürdőtulajdonos a felügyelet nélkül a fürdőbe érkezett hétéves kisleány megfulladása által okozott kárért, annak daczára, hogy a kisleány szabálytalan uton jutott is a fürdőjegyhez. A hozzátartozóknak a felügyelet elmulasztásában állott gondatlansága Curia szerint (1913 október 8. 5227 912 Ül. 45. sz.) csak a kártérítés mérvénél veendő figyelembe. Szegedi Tábla (1911 G. 156. sz. Dt. 69. 1. 42. sz.) a Btk. 264. § 4. pontjára hivatkozva azt a helyes elvet állította fel, hogy minden büntetőjogilag védett személyes érdek megsértése egyúttal magánjogi felelősséggel is jár. Ez alapon megállapittatott a kártérítési kötelezettség az ellen, a ki többek előtt és különösen a leány volt jegyese előtt azt állította, hogy a leánynyal huzamosabb időn át állandóan nemileg közösült. Curia ezzel szemben a megszegett házassági ígérettel kapcsolatos nemi közösülésből eredőleg nem itélt meg kártérítést, mert ezt az állandó bírói gyakorlat csupán a büncselekménynyel kapcsolatos közösülésre szorítja (Curia 1913 május 7-én 2076. sz. Ül. 22. sz.). Ez a túlságosan konzervatív irány annál feltűnőbb, mert másfelől Curia nem habozott a másodbiróság ellenkező álláspontéval szemben az üzemi baleset folytán feltűnően eltorzult munkásleánynak, minthogy az logálllam. XIII. évf. 2. f. 10