Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

142 BÍRÓI GYAKORLAT. A nő gyógyítási költsége a férjet terheli — a nőnek beleegyezésésétől eltekintve — tehát az a ho/omány állagát nem csökkenti (Curia 1912 november 27. 2194 912. sz. Dt. 57. 1. 34. sz•)• A nő a térj halálával a hozományát visszakövetelheti, miért is ez időponttól fogva késedelmi kamatra is tarthat igényt (Curia 1915 április 8-án 4626/912. Dt. 143. 1. 96. sz.). A járadékhozomány Curia szerint (1913 június 18-án 554/915. Dt. 256. 1. 168. sz.) fiktív tőke kamatjának tekintendő, annak felhasználása tehát a házastársak egymás közötti viszonyában a hozomány hasznaival azonos elbírálás alá esik. A közszerzeményi igény alapjául szolgáló személyes körülmények a házasságkötés ideje szerint döntődnek el. így (Curia 1913 április 23-án 4610/912. Dt. 225. 1. 151. sz.) a férjnek akkor fennálló személyi állapota, a mi alatt az adott esetben a jászkun statulum alá való tartozása volt értendő ; de bizonyára ugyanezt a szabályt fognák alkalmazni bíróságaink a foglalkozás, .társadalmi állás, nemesség és egyéb itt számbajövő körülmények elbírálásánál is. Nem egészen fedi a közszerzeményi igénynek az előbb felhívott döntésben hangoztatott egységességét Curiának az a határozata (191 3 január 14. 2803 912. P. sz. Dt. 79. 1. 51. sz.), a mely az osztrák polgári törvénykönyv hatálya alatt keletkezett házasságoknál az 1861. évi július 23 óta szerzett javak tekintetében közszerzeményi jogot engedélyez. Kisfizetésű gazdatiszt (Curia 1913 január 22. 4219/912. Dt. 96. 1. 63. sz.), a ki nem bír magasabb képzettséggel, nem honoratior és így ellene közszerzeményi igény érvényesíthető. A közszerzeményi igényt Curia a lehetőség szerint természetben kiszolgáltatandó (1913 október 14-én 428/913. Dt. 364. 1. 225. sz.), de mégis kötelmi igénynek fogja fel (1913 szept. 23-án 222/913 sz. Dt. 366. 1. 22Ó. sz.). A természetbeni kiszolgáltatás elvéből folyik, hogy a házasság tartama alatt szerzett ingatlan akkor is közszerzeményi megosztás alá kerül, ha az illető házastársnak a házasság megkö ésekor volt is annyi készpénze, a mennyi az ingatlan szerzéséhez szükséges volt (Curia 1912 deczember 3-án 2665 912. Dt. 28. 1. 20. sz.). A közszerzeményi igény megalapításához nem szükséges, hogy a másik házastárs a szerzésnél közreműködött légyen (Curia 1913 január 7. ^ 189/912. sz. Dt. =59. 1. 36. sz.), sőt az egyik-másik döntésben felhangzó életközösséget is eléggé enyhén értelmezik akkor, amidőn azt a közszerzemény szempontjából nem látják megdöntve akkor, amikor a férj az elhalálozását megelőző három és féléven át fegyházban volt és a nőnek ez alatt saját tevékenységével szerzett vagyonában a férj örököseinek közszerzeményi jogot adtak (Curia 1913 december 18-án 2671. P. sz. Ül. 1914. évi 2. sz.). Marosvásárhelyi Tábla (1913 március 5. G. 69, 2. sz. Dt. 110. I. 74. sz.) a kiskorú törvénytelen gyermek anyjával kötött és végkielégítést