Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

BÍRÓI GYAKORLAT. tartott előadás-sorozatot, a mely uj értékekkel gazdagította közigazgatási jogi irodalmunkat és kétségkívül igen becses anyagot szolgáltat a kodifikáczió számára is. Ennek a vitának nem volt, a mint hogy nem is lehetett a czélja, hogy a Jogászegylet állásfoglalását jelentse a kinevezési vagy a választási rendszer kérdésében ; itt csupán a reform alapvető kérdéseinek tudományos megvilágításáról volt szó. És mégis, már a tanácskozások eddigi anyagából is megállapítható, hogy ebből a vitából a kinevezési rendszer kerül ki győztesen. Uj szempontokat nyitott meg előttünk ez a vita, uj 'érveket, uj eszméket vetett felszínre, — mindmegannyi egy-egy súlyos indok a kinevezési rendszerre való áttérés szüksége mellett. Szinte ugy éreztük, hogy a Szalay László és Grünwald Béla szelleme lengi át a közjogi bizottság tanácskozásait, a mikor az elmélet és a gyakorlat legjobbjai, pálczát törve a mai rendszer felett, a tudomány világa mellett bizonyították, hogy közigazgatásunkat jobbá csak az államosítás teheti. Kétségtelen, hogy e?, a Concha Győző áital kezdeményezett vita jelentékeny mértéiben segiti közmeg^yőződéssé érlelni az államosítás szükségét, de segiti egyúttal eloszlatni az e téren uralkodó fogalomzavart is, a mennyiben világossá teszi, hogy a kinevezési rendszer egyáltalában ne 11 jelenti az önkormányzat halalát, hogy az önkormányzat lényege független a hivatalbeiöltés módjától, a tisztviselők válasziásának vat;y kinevezésének kérdésétől, és ho_:y a kinevetett vármegye lehet legalább is olyan cfüggetlen», mint a mai választott vármegye. A most folyó jogászegyleti vita jelentőségének méltánylását bizonyítja az intéző köröknek a bizottság tanácskozásai iránt való élénk érdeklődése is. így Sándor János belügymhtster, Wlassics Gyula a közigazgatási biróság elnöke és Németh./ Károly államiitkár a bizottság üléseit állandóan megtisztelik megjelenésükkel. K. BÍRÓI GYAKORLAT. Az 1913- év magánjogi gyakorlata.* I. A Pp. 70. szakaszával és a magánjogi törvényjavaslattal ellentétben Curia (1913 október 28, 5254 191 2. sz. Jogt. Közi. 1913. évi Dt. 382. i. 286. sz.) nemcsak azt ismeri el perképesnek, a ki az anyagi magánjog szerint jogképes, hanem kivételesen a természeti és a jogi személyeken kivül a közös nevü személyösszességet is, mely jogi személyiséggel felruházva nincsen, de melynek valamely külön jogszabály az ügyfélképességet megadja. Példának hozza fel az idézett határozat a kereskedelmi társaságoknak e tekintetben meglehetősen vitás fajait : a közkereseti és a * Dt. -Jogtudományi Közlöny Magánjogi Döntvénytárának 191 j. évi fofyama. Ül. Ügyvédek Lapjának «Jogesetek» czimü melléklete (191?. évből).