Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

132 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. hangja ; nem osztozunk ebben a felfogásában, melyet teljes élességgel ugyan az előadás se formulázott, a melylyel a jogfejlődést kerekdednek, befejezettnek itéli, holoit kerekdedség és befejezettség dolgában a jog­fejlődésünk alatta marad, hogy közelfekvő példát mondjak — Magyary széles alapokon nyugvó, tartalmas előadásának, a melynek jelességeit a hallgatóság is honorálta. A turpis causa szabályozása volt Schuster Rudolf előadásának tárgya. A bevezetőben rámutatott arra, hogy joggyakorlatunk a turpis causa kér­désében távolról sem követi oly egyértelműen azt a tételt, hogy vi-sza­követelésnek helye nincs, mint a hogy azt a közvélemény tartja. Gyakor­lati esetekkel illusztrálta a merev denegatio íuris helytelenségét, a mely az igazságérzetet is sérti. Jogirodalmunk túlnyomóan szintén amaz álláspont mellett van, hogy a törvény ne helyezkedjék merev elutasító álláspontra, hanem a biró méltányosságon alapuló döntésére bizza az ügy elintézését. Épen ezért kifogásolta a Tervezet rendelkezését. A turpis causa : jogpolitikai gondolatot szolgál. A jog büntetni és sújtani akar a maga tételével, de a bíráskodásban - már ha a Tervezet álláspontját tekintjük a iudicatura irányának, a miben épen az előadó által ismertetett ítéletek alapján egy kicsit kételkednünk kell — elsikkad a jog­politikai czélzat ; a biró nem folytatja azt a mérlegelést, a mit a törvény­hozó szem előtt tartott, mert a törvény szinte kiveszi ezt a jogot a biró kezéből és a mi a törvényhozó elgondolásában a társadalmi erkölcsökért folytatott harczban eleven erő volt, az élettelenül megmerevedik a biró kezében. Még egy szempontot, a miről az előadó is megemlékezett, kell különösen hangsúlyozni. Ha a törvény a visszakövetelési igényt elvileg elutasítja és ezzel a quieta non movere álláspontjához jut : mindig az erősebb felet védi. Az erősebb ugyanis az, a ki a másik téltől akárminő fö'énye kihasználásával a kész teljesítést kierőszakolja, mig a maga telje­sítését hitelezteti magának, azt csak a jövőre ígéri. Nem érdeke a köz­morálnak, hogy a törvény a maga rendelkezésével az erősebbet, rava­szabbat, kíméletlenebbet védje. Fölöttébb kívánatos volna, ha az előadás elérné a maga czélját és a Tervezet intézkedése a javasolt érte'emben revisio alá kerülne. Az igazságügyminiszter megbízása alapján a Jogászegylet a polgári perrendtartás ismertetésére előadás sorozatot rendezett. Az előadások di­daktikai czélja kívánta meg, hogy az előadók némi önkorlátolás árán csupán a törvény rendelkezéseinek közlésére szorítkozzanak. A rend­szerezés és összefoglalás munkája maga is elegendő feladatot rótt az elő­adókra és a cziklus eredményessége épen annak lesz tulajdonítandó, hogy az előadók megértették a vezető intencziót, hogy ezúttal nem az egyénileg vallóit álláspontért kell harczba szállani, hanem a kétségtelen megállapítá­sokat a köztudatba átplántálni. A sorozat első előadását. Magyary Gé^a tartotta, a ki a Pp. időbeli, személyi és területi hatályának, továbbá a

Next

/
Thumbnails
Contents