Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. jogsegélynek kérdését ü'rg>alta. Térfi Gyulát a Pp. hatásköri és illetékességi szabályai foglalkoztatták, Meséién/ Artúr a felek szerepéről adott elő, Pap József a meghatalmazottakról és ügyvédekről, Fodor Ármin a keresetről, idézésről, perfelvételről, előkészítésről és érdemleges tárgyalásról. Valamennyi előadás áttekinthető képet nyújtott a tárgyalt materiáról ; a kritikust, a ki ezúttal egyébként is alig juthatna szóhoz az előadások ama didaktikus törvényt közlő tartalma miatt, elhallgattatja a hallgatóság kritikája, melynek legdicsérőbb megnyilvánulása az előadó terem állandó tömöttsége. Ez a cziklus megmutatta azt, hogy jogi előadásoknak is van nagyszámú publikuma. b. s. A Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi bizottsága Concha Gyb\ö főrendiházi tag, egyetemi tanár elnöklésével január hó io-én kezdte meg vitáiát a Küszöbön álló közigazgatási reform alapkérdéseiről. Az elmélet és a gyakorlat terén működő szakférfiak válogatott tábora vonult fel, hogy — a bizottság elnöke által szerkesztett kérdőpontok alapján — kifejtse véleményét a reform alapelveiről, irányairól, feladatairól. A bevezető előadást Kmely Káwly egyetemi tanár tartotta, a ki nagyszabású előadásában a közigazgatási reform alkotmányjogi vonatkozású kérdéseit fejtegette. Rámutatott a reform nagy nemzeti fontosságára s a mai helyhatósági igazgatás munkaképességének és munkateljesítményének elégtelen voltára. Az államosítástól és az organikus reformtól nem félti a magyar alkotmányosságot, ha kapcsolatosan továbbra is teljes mértékben fenni ártjuk azokat az alkotmányvédő módokat, a melyek ma fennállanak. így fenntartandó a törvényhatósági közgyűlés politikai hatásköre, felírási joga és a közigazgatási bíróság előtt való panas\emelés joga a kormánynak törvényt vagy törvényes szabályt sértő rendeletei és határozatai ellen. A közigazgatási bizottságnak és a kinevezendő hatósági személyeknek a jövőben is meg kell tartani azt a jogot, hogy nen kötelesek a meg nem szavazott adók behajtására és a meg nem ajánlott ujonczok tényleges kiállítására irányuló rendeletek végrehajtására. Korlátlan terjedelemben fenntartani kívánja továbbá a közgyűlés ellenőrzési jogát a törvényhatóság területén folyó egész közigazgatásra, tehát a községire is, a kinevezendő tisztviselők összes működésének törvényessége tekintetében. Lehetőleg bővítendőnek tartja a törvényhatósági közigazgatási bizottság hatáskörét, és gyarapitandónak annak választolt alkatelemét. Éppen e ponton látja a lehetőségét annak, hogy az elvesztett organisatorius hatalomért megfelelő jogkiterjesztés utján nyerjen kárpótlást a törvényhatóság közönsége. A közigazgatási bizottságnak megadatni kívánja az előterjesztés jogát a jogellenesnek vélt rendeletek ellen is, a mit az ma csak a hatáskörében el nem in\é\helönek tartott rendeletekre nézve gyakorolhat. Nyomatékosan hangoztál ja, hogy magában a tisztviselőválasztás jogában még alkotmányvédő erő nem