Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - Magyar Jogászegylet [évadnyitó közgyűlése]

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. ellene áll a nemzetközi egyenlősítésnek, a nemzeti karakteréhez való traditio és egyéb okok miatt is ragaszkodik. A kereskedelmi jog a magánjognak előfutárja. A fejlettebb jogtételek átültetését csak megkönnyíti, ha a kereskedelmi és magánjognak vannak érintkező területeik. A magánjogot zökkentené ki fejlődéséből az a törekvés, a mely a kereskedelmi joggal való kapcsolatát lazítani akarja. Ez az álláspont a kereskedelmi jog hatályossági körét vonja szűkebbre és félő, hogy az egyetemes jogfejlődés stagnálásához vezetne. A közgyűlés ünnepi előadója Magyaij Gé^a előadásának ünnepi témát is választott. «Korunk igazságszolgáltatási vezéreszmém volt az előadás czine és maga az előadás egy jól megmarkolt összefoglalása volt az igazságszolgáltatás fejlődésének. Az egyéni és a közérdek hathatós védelme : az előadás kiinduló pontja. «A jogrend nem engedi meg, hogy az egyén az összesség kárára érvényesüljón, de azt sem engedi meg, hogy ne érvényesüljön és védtelen maradjon». így egyenlíti ki az egyén és a közösség küzdelmét a suum cuique ősi igazságával. A birói jogvédelem minden ágának kifejlődésében a jogvédelmi eszközök sokféleségében látja a kettős czél elérésének eszközeit. Az elmarasztalási perek mellett kifejlődött az érdekek hathatósabb védelmére a megállapítási per. A bíróság rendező tevékenységének tanuja : a konstitutív per, a hol a biró ítélete nem megállapító természetű, hanem teremtő erejű. Utal arra, hogy praxisunk egyelőre még idegenkedik a megá lapitási perektől, de nyilvánvalónak tartja, hogy az uj perrend nyomán a megállapítási per nagy fontosságának átlátása növekedni fog. A végrehajtási jog fejlődése terén a szoczjális szempontok fokozott figyelembe vétele felötlő jelenség. De a magánjogi bíráskodás területén tul ott van a mindinkább fejlődő közigazgatási bíráskodás és míg a közigazgatási bíráskodás az egyes jogát védi a közhatalommal szemben, addig a jogvédelem egy másik irányban is kialakult ezzel a fejlődéssel párhuzamosan : a nemzetközi bíráskodást értve, a mely az államok egymás közötti érintkezését helyezi birói oltalom alá. A kor legjellemzőbb sajátsága a jogi élet minden jelenségére kiható bírósági szervezkedés. A bírósági szervezet fejlődése is az igazságszolgáltatás tökéletesítését czélozza. A bíráskodás elkülönítésének az 1869: IV. törvényczikkben lefektetett nagy elve teljes tisztaságában ugyan máig sem volt keresztülvihető, de a rendes bíróságok kialakulása, consolidálása után megindult a különös bíróságok szeparálása. M unkásbiztositási bíróság, ipari bíróság s választott bíróság, egyeztető hivatalok (Einigungsamt) ennek a fejlődésnek a termékei. Végül előadása befejező részében a mechanismus gépezetének eleven mozgatóira : a birákra és ügyvédekre tér rá, annak hangsúlyozásával, hogy a legjobban megteremtett szervezetbe is életet csak a hivatása magaslatán álló biró az ügyvéd támogatásával tud önteni. Magyary előadásának azt hiszszük túlságosan optimista volt az alap-