Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 2. szám - A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék fenntartása

I I 2 D5 GALLIA BÉLA adott a felsőbíróságoknak, kétségkívül oly súlyt kölcsönöztek e biróságnak, hogy már maga ez a körülmény is komoly érv volna annak eltörlése ellen. Az 1902. évi január 29-én benyújtott Plósz-féle perrendtartási javaslat indokolása «kiváló biróság »-nak nevezte e törvényszéket, melynek megszüntetése veszedelmes kisérlet volna. És hogy 1910-ben is, midőn e biróság működése ellen ideiglenesen panaszok merültek fel, ez volt az általános vélemény, mutatják a Jogászegyletben elhangzott felszólalások és az az óváczió, melyben ez alkalommal a törvényszék nyugalomba vonult elnöke részesült. Mik tehát azok az érvek, melyek megszüntetését oly parancsolóan követelték ? A törvény indokolásán kivül a tudományos irodalomban egyedül dr. Fodor Ármin és dr. Pap József foglaltak elvi alapon állást a kereskedelmi hatáskör és vele a biróság fennmaradása ellen. Ezekhez csatlakozik ujabban dr. Kőnig Vilmos.* ki e törvényszék ellen szokatlan támadást is intézett. Szerinte e biróságért nem kár, mert e törvényszék a forgalom fontos követelményeitől meglehetősen távol tartotta magát, túlságosan formalisztikus irányt követett; az anyagi igazságot pedig üldözte. Oly kiváló jogásztól eredő ilyen vádak ellen illő megvédeni a kereskedelmi- és váltótörvényszéket. Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy a kereskedelmi- és váltójog terén, e törvények életbeléptetésétől kezdve a 90-es évek közepéig egy nehézkes, az élettel szembehelyezkedő, formalisztikus birói gyakorlat fejlődött ki. Jogászaink legjobbjai évtizedeken át valóságos csatákat vivtak e gyakorlat ellen és e harczok következménye lett, hogy különösen a Curia kiváló bíráinak és tanácselnökeinek kezdeményezésére a judikatura lassan-lassan engedett merevségéből és ma már nyugodtan mondhatjuk, * Jogtud. Közlöny 191 j. évf. }. sz.