Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 2. szám - A kísérlet a tervezetekben
94 Dí BERGER MIKSA ily alapvető elvi kérdés megvitatása, mely a modern reformerek ellen épen azt a vádat keltette fel, hogy törekvésük egyenesen a bűntett fogalmának megsemmisitésére vezet (a mi az egyéni szabadság legnagyobb veszélyeztetését jelentené), incidentaliter nem is volna elintézhető; csak arra akarok rámutatni, hogy minél nagyobb hatalmi jogosultságokkal ruházzuk fel az államot, hogy a társadalom fokozottabb védelme érdekében az egyes egyén jogkörébe beleavatkozhasson, annál féltékenyebb elővigyázattal kell megőrizni az egyéni szabadság ama védbástyáit, melyek arra nézve szolgáljanak biztosítékul, hogy az állami beavatkozás az egyén jogkörébe csak valósággal kétségtelen szükség és jogos alap fennforgása esetén történhessék. Elvégre a megrögzött, hivatásos, sőt talán már javíthatatlanoknak is deciaráiható bűntetteseken kivül, kik bár a bűntettesek legveszélyesebb elemét, de számbelileg azok minoritását képezik, a büntetőjog azokra a bűntettesekre is köteles figyelemmel lenni, a kiknek életében a bűntett csak epizódként szerepel. Mily könnyelműség volna tehát ezek tekintetében — bár egy egészséges alapeszme következetes megvalósítása után való törekvésben is — feladni azokat a megbecsülhetetlen vívmányokat, melyeket az előző idők önkényes bíráskodásával szemben egy egész század lankadatlan küzdelmének kivívnia sikerült. Nem akarok tehát — a mint már fentebb jeleztem — ennek az elvi kérdésnek fejtegetésébe e helyütt behatóbban bocsátkozni, csak jeleztem azokat a szempontokat, melyeket e tekintetben is nagyon megszívlelendőknek tartok. A Bernolák-féle tervezet rendszerével szemben azonban legyen szabad a törvényszerkezet szempontjából néhány észrevételt tennem. Minden törvénynek egyik kardinális kelléke az áttekinthetőség. Ugy a mai kódex, mint az előttünk fekvő három másik tervezet, e részben követve az európaszerte ismert törvényeket és tervezeteket, a kísérletre vonatkozó rendelkezéseket együvé sorozva tartalmazzák.
