Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 2. szám - A kísérlet a tervezetekben
A KÍSÉRLET A TERVEZETEKBEN. 95 A Bernolák-féle tervezetben ellenben, ha a kísérletre vonatkozó szabályokat megismerni akarjuk, azokat nem kevesebb mint négy különböző fejezetből kell összekeresnünk. Úgymint az első fejezetből, mely a bűntettesről szól, annak 4. §-ában, a másodikból, mely a bűntettről szól. annak 10. §-ában, a harmadikból, a bűnösségről, annak 13. §-ában és végül a hetedikből,, a büntetés kiszabásáról, annak 74. §-ában. Hogy pedig e különböző helyeken elszórt rendelkezések mennyire szervesen egybetartoznak, azt egy rövid áttekintés bizonyítja. A 4. §. 2. és 4. pontja a 10. §. vonatkozó utalása szerint a kisérlet néhány faját sorolja fel; a 10. §. a kísérlet fogalommeghatározásait adja; a 18. §. tartalmazza, hogy minden bűntett büntetendő-e, vagy bizonyos büntettek kísérlete csak akkor büntetendő, ha azt a törvény kifejezetten rendeli, tehát a kisérlet területkörét és végül a 74. §. intézkedik az önkéntes elállásról és jóvátételről. E mellett a kisérlet büntetési mérvére nézve külön szabályt fel sem állit, hanem azt equiparálja a befejezett bűntettel, a mi annál fontosabb változtatás a mai törvénynyel szemben, mert a 4. és 10. §-ok szerint a merő ajánlkozást és eredménytelen felbujtásra való eredménytelen csábítást is kisérletként rendeli büntetni. Szerény nézetem szerint a szervesen egybetartozó rendelkezések ilyen széjjelszaggatása csak az áttekinthetőség rovására történhetik. Elvégre egyes utalás valamely más törvényhelyre helyt foghat, de hogy az összes organikusan összetartozó rendelkezések más-más helyről szedendők össze, az a szerkesztés helyes technikájának alig megfelelő. A mi a kisérlet kérdésének érdemi részét illeti, első és legfontosabb feladat a kisérlet fogalmi meghatározása oly czélból, hogy az egyrészt az előkészületi cselekménytől, másrészt a befejezéstől elhatároltassék. E két elhatárolás közül pedig mindenesetre nagyobb jelentőségű az előkészületi cselekményektől való elhatárolás, mint