Jogállam, 1914 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 2. szám - Jogállam
86 BALOGH ARTÚR szuverenitásnak csak a törvényhozásban elvi korlátlansága leiismeréséhez, közelebb jár, de egész tisztán a kérdést ez az irány se látja. A természetjognak a jogállam mai fogalma szempontjából teljes értéktelensége ebből származik. Midőn Grotius óta az államhatalom határait vizsgálja, ezt a törvényben jelentkező határokra nézve teszi, mondván, hogy az államhatalom nem rendelhet el olyat, mely a lex naturalis-al ellenkezik. Ennek tételei ugyanis általános érvényűek, azoknak a positiv jogban is érvényesülni kell. Ez alapon állítják, hogy az államhatalom az egyén leglényegesebb jogait (személyiség, tulajdon, vélemény- és vallásszabadság) nem sértheti. A természetjog a szerződési államfelfogás alapján közel járt a kérdés felismeréséhez, mert itt már tulajdonképen a kormány jogáról van szó; de ennek nem birt tudatával. Érthető ezek után, hogy a természetjogi iskola az államhatalom cselekvésével szemben való jogvédelem gondolatáig nem tudott eljutni. Az állam és az egyes közt fennforgó viszonyt a társadalmi szerződés állapítja meg. Ez azonban az egyes védelméről az állammal szemben nem gondoskodik. A társadalmi szerződés, a népszuverenitás, a természeti jognak államfelettisége alapján arra az eredményre jutnak, hogy az egyesnek az állammal szemben egyéb eszköze nincsen, mint az engedelmesség megtagadása, az ellenállási jog. Vagyis a jogi határokon túlmenő államhatalommal szemben nem az államban magában, hanem csak azon kivül — mert az ellenállási jog egyenesen a jogállapot megszüntetése — tud védelmi eszközt találni. A természetjog az állammal szemben, egy a felett álló jogot konstruál: a kettőt egymással szembehelyezni. Ez természetesen a jogállam eszméjének teljes kizárása. Ennek felismeréséről csak akkor lehetett szó, midőn az államnak és jognak az a szembeállitása, melyet a tizennyolczadik század végén hanyatlásnak indult természetjogban látunk, megszűnik. A történeti iskola hatása alatt felismerik, hogy az állam nem, mint a természetjog állította, egy tőle idegen, magasabb jogeszme