Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1913-ben
ADÓ ÉS ILLETÉK. Hasonlókép fontos a jövedelmi adótörvény 56.. §-a alapján kivetett birság-pótlék megállapítása ; a törvény 50. és az utasítás 5!!. §-a alapján a kivető bizottság határozata ellen e kérdésben az adófelszólamlási bizottsághoz lehet íelebbezni. Nem intézkedik a törvény, vajon van-e e kérdésben panaszjog a közigazgatási bírósághoz és a törvény hallgaiásából arra kell következtetnünk, hogy abban a kérdésben, vajon a vallomásadás elmulasztása vétlen mulasztásból történt-e vagy nem, végső fokban az adófelszólamlási bizottság dönt. Az uj adótörvények alapján kifejlődő gyakorlat irányítására elsősorban a közigazgatási bíróság judikaturája van hivatva. Az 1909 :X. t.-cz. 6. §a felsorolja mindazokat az eseteket, a melyekben a kincstár képviselőjének, illetőleg az' adókötelesnek panaszjoga van. Illetékes helyről1 már is felszólaltak azon óriási munkateher ellen, a mely e tágkörii panaszjog folytán a bíróságra zúdul, miután minden adóköteles, a kinek adóját az előző évi összegnél nagyobb összegben állapították meg, vagy a kinek a kivető bizottság által kivetett adóját a felszólamlási bizottság felemelte, panaszt adhat be a közigazga'ási bírósághoz. E tágkörii panaszjog azonban egyszerMnind biztosítékot ad arra, hogy a közigazgatási bíróság a törvény alapján felmerülő vitakérdésekben állást toglal. Az ily módon felhalmozódó joggyakorlat eredményeivel a jövőben rendszeresen kívánunk foglalkozni ; még pedig oly módon, hogy azokat a közigazgatási bíróság eddig hozott pénzügyi határozatainak joganyagába, mint szerves egészbe, bekapcsoljuk.2 Nálunk sajnos még a pénzügyi hatóságok is tájékozatlanok a közigazgatási bíróság joggyakorlatában ; konokul ragaszkodnak az egyszer már elfoglalt fiskális állásponthoz, habár jól tudják azt, hogy a közigazgatási bíróság eltérő joggyakorlatot folytat.3 E joggyakorlat megismerése és követése tehát az adózót sok felesleges zaklatástól és a járatlan elemet illetéktelen behajtástól, a hatóságot és a közigazgatási bíróságot sok felesleges munkától kímélné meg. Az így kifejlődő joggyakorlat van hivatva, hogy a törvény gyakran homályos intézkedéseit helyesen megmagyarázza és a rendeletek és utasításoknak a törvénynyel ellenkező intézkedéseit hatálytalannak nyilvánítsa. Abban is majd állást kell foglalnia a közigazgatási bíróságnak, vajon a judika'ura hasonló törvényes intézkedés alapián megállapította a tanúságtétel megtagadásának jogosságát, midőn a titoktartási kötelesség a hivatás természetéből következik; így különösen a kereskedelmi alkalmazottnál, bankárnál, hitelintézetnél, hitelértesitő irodánál stb. 1 L. Wlassics Gyula, Jogállam XI. évf. 1. I. 2 Folyóiratunkban eddig csak alkalomszerűen számoltunk be az egyes fontosabb határozatokról, a legközelebbi számunkban azonban már rendszeres áttekintést fogunk nyújtani a pénzügyi osztály ez idei gyakorlatáról. 3 Elég utalnunk a székesfőváros gyakorlatára az átírási dij tárgyában.