Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1913-ben

72 ADÓ ÉS ILLETÉK. hozzája kerülő ügyekben az ezen kérelmek korlátai között megmarad-e, vagy pedig igénybe veszi azt a jogot, hogy az adófelszólamlási bizottság határozatát a felebbezö fél hátrányára is megváltoztassa freformatio in peiusj. Az Állami Munkásbiztositási Hivatal 1912 július 30-iki 4. sz. teljesülési határozata nézetünk szerint helytelenül tulteszi magát a felek kérelmein, mig a közigazgatási bíróság 1868 1902. sz. határozatában (Elvi hat. gyűjt. 388. sz.) kimondotta, hogy «a felebbviteli hatóság az alsóbb hatóság határozatát a felebbezö sérelmére más fél felebbezése nélkül nem su!yosbithat|a».* Az 1909 : X. t.-cz. 58. §-ában a felszólamlási bizottságot felmenteni a felebbezésekben megjelölt határok betartása alól és igy kifejezetten megadja a jogot az adó felemelésére, habár az adóköteles és nem a kincstári előadó veite igénybe a jogorvoslati eljárást. A közigazgatási bíróságnak ily irányú jogot a törvény kifejezetten nem ad és nagyon kívánatos, hogy a közigazgatási bíróság, mint utolsó és egyetlen tisztán birói fórum e joggal legalább az adóköteles hátrányára ne is éljen. Erre következtethetünk a 61. §-ból is, mely az adóköteles panaszjogát is kizárja, ha a a felszólamlási bizottság az adót fel nem emelte vagy az előző évinél nagyobb összegben meg nem állapította. íme néhány példa is mutatja, hogy már első áttekintésre is mily sok és fontos kérdés vár megoldásra. Az uj adórendszer számos hiányai daczára azonbau nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt a törekvését, hogy álialában véve a kisjövedelműek adóterhe az eddiginél mérsékeltebb legyen. Az első- éi másodosztályú kereseti adó teljesen elesik, a 8oo koronán aluli jövedelem leljesen adómentes marad. A 800 -2000 kor. után kivetett kereseti adókulcs 1, illetőleg 2%. De még a nagyobb jövedelmet kimutató földbirtokosok, háztulajdonosok, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és a fix fizetésű alkalmazottak, a kik ezentúl a harmadosztályú kereseti adó helyett jövedelmi adót és 7000 koronán felül adópótlékot fognak fizetni, nem fognak az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben igénybe vétetni. Nyilt kérdés előtt állunk a kereseti adó tekintetében, mert az eddigi 10%-os adókulcs nem felelt meg a tényleges kivetésnek és kérdéses, hogy az uj törvény ]°o-os adókulcsa ehhez képest teher-csökkenést vagy ujabb megterhelést fog-e jelenteni. Teljesen uj továbbá a tőkevagyonból származó jövedelem megadóztatása, mely ugy a\ adómentes belföldi kötvények és záloglevelek kamataira, mint az összes hazai és külföldi ** részvények osztalékára kiterjed és ezen* L. Baumgarten: Reformatio in pejus. Munkásügyi Szemle 1912 szept. 25. ** Külföldi részvénybirtok háromszorosan adózik. Külföldön először, belföldön tőkekamatadó és jövedelemadó alá esik.