Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A meg nem rendelt áruk jogi helyzete

A MEG NEM RENDELT ÁRUK JOGI HELYZETE. oly alakulatban szokott előfordulni, hogy megrendelt áruval együtt küldenek meg nem rendeltet is. Ilyen esetben már kimondta a kir. Curia nagyon helyesen, hogy a vevő tartozott volna az eladót értesiteni, hogy a meg nem rendelt árut nem tartja meg, mert különben az áruküldésben nyilvánuló vételi ajánlat elfogadottnak tekintendő. Kapcsolatosan ezzel kimondta a kir. Curia azt is, hogy a kereskedelmi törvénynek 346., 347. §-ai a meg nem rendelt árura nézve alkalmazást ugyan nem nyernek és ezért az azonnali megvizsgálás és rendelkezésre bocsátás nem is szükséges, de az eladót másfelől hosszú időig bizonytalanságban hagyni nem szabad.1 Arra az esetre, ha a felek közt nincs üzleti összeköttetés, -a kir. Curia azt mondta ki, hogy ajánlat esetében érvényes vételi ügylet létre nem jött és ezért az árut rendelkezésre bocsátani nem kell, miután azok megrendelés nélkül küldettek.2 Megjegyzendő még, hogy a 320. §-ban kimondott szabály, illetőleg a rendes szabály alóli kivételes rendelkezés, a melynek analóg rendelkezését tartalmazza a német kereskedelmi törvény 362. §-a, alkalmazást nyer nemcsak akkor, midőn kereskedő áll üzleti összeköttetésben más kereskedővel, hanem akkor is, midőn nem kereskedő áll űr összeköttetésben kereskedővel.3 Ez fontos a fent már felhozott esetben, midőn ugyanis magánfél üzleti összeköttetésben áll egy sorsjegyárusitóval. Ily esetben a meg nem rendelt sorsjegy meg nem tartásáról köteles az eladót értesiteni, különben hallgatás esetén az ügylet létrejött, a hallgatás elfogadásnak tekintetik és ha kihúzzák a sorsjegyet, a nyeremény a vevőé lesz, ki az árusítónak csak a sorsjegy vételárát köteles megfizetni. Ha nem tartja meg a sorsjegyet és erről értesiti is az eladót, köteles bár ideiglenesen az eladó költségén a sorsjegynek károsodástól való megóvásáról gondoskodni. Több nehézség merül fel azonban abban az esetben, ha a 1 Magyar Dtár IX. 457., 4^8. lap. Kir. Curia 9*7/90?. és 1521/901. 2 Magyar Dtár IX. 416. lap. Curia 862/896. > Staub, id. m. II. köt. 542. §• 9- iegyz. 4*