Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A meg nem rendelt áruk jogi helyzete

A MEG NEM RENDELT ARUK JOGI HELYZETE. 47 Mindkét ellentétes nézetben van valami igazság; de igy mereven felállítva, egyik sem fogadható el. A tájékozatlanságot eloszlatni és a kérdés helyes megoldására határozott javaslatot tenni, nagyon meg van nehezítve az által, hogy nincs törvény, mely ily esetre egyenes rendelkezést tartalmazna. Egyetlen egy ily rendelkezés van a kereskedelmi törvény 320. §-ában, melv az üzleti összeköttetésben levő kereskedőkre vonatkozólag tartalmaz specziális szabályokat, a melyekre még visszatérünk. Pozitív törvény hiányában általános jogszabályokból kell kiindulnunk. Az általánosan elfogadott főszabályt a szerződések létrejöttére nézve ugy lehet kifejezni, hogy azok az ajánlat megtétele és elfogadása által létesülnek. A forgalom azonban megköveteli, hogy e sablontól eltérőleg létesült kötelmet is elismerjük és engedjük meg, hogy a sablontól eltérő módon is létesülhessen kötelem. A gyors lebonyolítást igénylő forgalom ugyanis gyakran mutat oly eseteket, melyekben az ajánlattevő azonnali teljesítésre számit, melyekben nincs neki semmi kétsége az iránt, hogy a másik fél az ajánlatot el fogja fogadni és nyomban teljesiteni fog. Ily esetben nem kell az ajánlattevővel az ajánlat elfogadását közölni, felesleges munkát végezni, olyasmit közölni vele, a mi iránt az ajánlattevőnek nem is volt kétsége. Az ajánlatnak külön elfogadása helyett nyomban teljesítünk, ez a teljesítés képezi az ajánlat elfogadását. Ezt ugy szokás kifejezni, hogy ebben rejlik az ajánlat elfogadása iránti nyilatkozat, melyet nem kell az ajánlattevővel szemben tenni, s mely nyilatkozat az által van megtéve, hogy nyomban teljesítünk. Azt pedig, hogy mikor forog fenn a\ a\ esd, hogy az ajánlattevő nem is kételkedik az ajánlat elfogadása és nyombani teljesítés iránt, mindig c7 forgahni szokás (Verkehrssitte) szerint kell