Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A meg nem rendelt áruk jogi helyzete

^6 DF SCHUSTER RULJULImazza, nem teljes és a nemzeti törvényhozások által kiegészítendő. A nemzeti törvényhozás által szabályozandó kérdések között első helyen ki kell emelni a váltóképesség kérdését, a melyre nézve a szabályzat nem tartalmaz rendelkezést. Ilyenek továbbá pl. a váltóóvás alakjára és a megsemmisítési eljárásra vonatkozó rendelkezések, a melyek kifejezetten a nemzeti törvényhozásoknak lettek fenntartva. A magyar törvényhozás feladata lesz ennélfogva, hogy az egyezmény beczikkelyezése után az azzal megalkotott egységes váltószabályzatot kiegészítve a váltójogot teljességében uj törvénynyel szabályozza. A MEG NEM RENDELT ÁRUK JOGI HELYZETE. Irta: Dr. SCHUSTER RUDOLF Ugy a kereskedelmi forgalomban, mint a mindennapi közéletben igen gyakran tapasztaljuk, hogy valaki meg nem rendelt árunak birtokába kerül. Gondoljunk csak arra az egy esetre, hogy a sorsjegyárusitók mennyire szokták a közönséget sorjegyekkel elárasztani. Daczára annak, hogy ez a jelenség igen gyakori, mégis tájékozatlanság uralkodik ugy a nagy közönségnél, mint a kereskedelmi körökben és a bíróságoknál is arra nézve, vájjon minő jogi helyzet áll elő meg nem rendelt áru megküldése esetén ? Az általános felfogás az, hogy ily meg nem rendelt árunak megküldése semmiféle kötelmi viszonyt nem létesit, kiindulva abból, hogy csak az egyik ügyleti fél cselekedvén, ajánlatot tett, de mivel az elfogadva nincs, kötelezettség nem is keletkezhetett annak a félnek a részéről, kinek az árut megküldték. A küldő fél az ellenkező állásponton van, hivatkozik arra, h°öy jogszabály az, qui tacet consentire videtur; minthogy pedig a másik fél hallgatott, nyilvánvaló, hogy az ajánlatot elfogadta és ez által a megrendelés hiánya pótolva van.