Jogállam, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - A váltójog egységesítésére vonatkozó hágai nemzetközi egyezmény

A VÁLTÓJOG EGYSÉGESÍTÉSE. törvényczikkben foglalt magyar váltótörvényhez való viszonyát illeti, mindenekelőtt ki kell emelni, hogy mindkettő elvileg ugyanazon az alapon áll, még pedig a német váltójog rendszerének alapján. Ép ugy, mint váltótörvényünk 3. §-a, a hágai szabályzat 1. czikke a váltó lényeges kellékének tekinti, hogy a váltó elnevezés magában a váltó szövegében foglaltassák; az egyezmény 2. czikke azonban feljogosítja az egyes államokat, hogy nemzeti törvényhozásuk utján ezt a kelléket is elejthessék, és érvényes váltónak tekinthessenek az olyan okiratot, a mely kifejezetten rendeletre szól. Lényegesebb eltérések a magyar váltótörvénytől a következők: A fizetés idejének a megjelölése nem lénveges kellék annyiban, hogy annak hiánya esetében a váltó nem érvénytelen, hanem látra szólónak tekintendő; szorosan véve nem lényeges kellék továbbá a kiállítás helye sem, mert a kibocsátónak neve mellett megjelölt hely azt helyettesiti (2. czikki. Az intézvényezett saját váltónál a kiállítás és a fizetés közti helykülönbség nem kívántatik meg (3. czikk, eltérés magyar váltótörvény e. §-ától). Telepitett váltó az is, a mely az intézvényezett lakóhelyén harmadik személynél fizetendő; ez az u. n. Zahlstellenwechsel, a melyet a német jog az 1908. évi váltónovellával meghonosított, a magyar jog azonban eddig nem ismer (4. czikk*. A látra vagy lát után bizonyos időre fizetendő váltóban kamat is kiköthető, a mely a kamatláb megjelölésének hiányában :% (5. czikk, eltérés a magyar váltótörvény 3. §-ának 2. pontjától). A zálog-forgatmányt, a mely eddigi jogunkban ismeretlen volt, a hágai szabályzat 18. czikke elismeri ugyan, az egyezmény 4. czikke azonban megengedi, hogy mindegyik szerződő állam területén az ily forgatmány keletkezését meggátolja olykép, hogy az nem írottnak tekintendő. A lejárat utáni forgatmánynak ugyanaz a hatálya, mint a lejárat előttinek, az óvás felvétele vagy az óvást határidő után keletkezett forgatmány azonban csak a magánjogi engedmény hatályával bír (19. czikk, eltérés a magyar váltótörvény 14. §-ától). A kibocsátó kikötheti, hogy a váltót